Herbarium

Magyar név	Latin név	Kép
apró szulák	Convolulus arvensis
aranka	Cuscuta sp.
aranyvessző	Solidago virgo-aurea
átoktüske	Cenchrus incertus
bálványfa	Ailanthus altisimma
baracklevelű keserűfű	Polygonum persicaria
beléndek	Hyoscyamus niger
betyárkóró	Conyza canadensis (Erigeron c.)
csattanó maszlag	Datura stramónium
csomós ebír	Dactylis glomerata
fehér libatop	Chenopódium album
fekete csucsor	Solanum nigrum
gyalogbodza	Sambucus racemosa
henye disznóparéj	Amaranthus blitoides
iszalag	Clematis vitalba
kerek repkény	Glechoma hederacum
komló	Humulus lupulus
kövérporcsin	Portulaca oleracea
meténg (kis télizöld)	Vinca minor
mezei acat	Cirsium arvense
mezei iringó	Eryngium campestre
mezei viola	Viola arvensis
mezei zsálya	Salvia pratensis
mogyorós lednek	Lathyrus tuberosis
nagy csalán	Urtica dioica
ördögcérna	Lycium barbarum
papsajt	Malva neglecta
parlagfű	Ambrosia elatior
pokolvar libatop	Chenopódium hybridum
selyemkóró	Asclepias syriaca
selyemmályva	Abutilon theophrasti
szőrös disznóparéj	Amaranthus retroflexus
szulákpohánka	Bilderdykia convolvulus
szúrós szerbtövis	Xanthium spinosum
vadrepce	Sinapis arvensis
vadsóska	Rumex acetosella
varjúmák	Hibiscus trionum
vetési hérics	Adonis aestivalis
Leghíresebb magyarországi herbáriumok: Melius Juhász Péter (1532-1572) debreceni református lelkész a Herbarium az füveknek nevekrôl, természetekrôl és hasznairól című művét a kolozsvári Heltai nyomda adta ki. Az első magyarországi kimondottan botanikai mű. Elsősorban Adam Lonitzer (Lonicerus) botanikus, orvos és tanár, a Lonicera (lonc) névadója, munkáinak a fordítása (pl. Herbarium 1582), de könyve magyarországi növényeket is tartalmaz. Összesen 627 fajt ismertet. A benne említett magyar növények neve meghaladja a 2000-et . A szerző nem volt botanikus, 28 ismert, javarészt hitvitázó mûve közt ez az egyetlen ilyen tárgyú írás. Olcsó orvosi tanácsadó a flóra megismeréséhez, mivel a képzettség nélküli köznépnek szánta. Egyik nagy erénye a természetes elôfordulási hely és a körülmények jellemzése. Beythe András, Beythe István fia (1564-1599) szintén református pap, Füveskönyve jórészt szószerinti átvétele Melius 17 év előtt megjelent Herbáriumának, kisebb részben fordítása. Beythe munkájában 270 növényt sorol fel magyar és latin néven, orvosi hatását és alkalmazása módját ismerteti. Beythe műve az akkori időkben divatos, valószínűleg a népnek szánt, növény-orvosságos könyv. Beythe András munkájában több mint negyven olyan magyar növénynév található, melyet más források azelőtt még egyáltalán nem, vagy más értelemben említettek. (sz)