Magyar név |
Latin név | Kép |
apró szulák | Convolulus arvensis | ![]() |
aranka | Cuscuta sp. | ![]() |
aranyvessző | Solidago virgo-aurea | ![]() |
átoktüske | Cenchrus incertus | ![]() |
bálványfa | Ailanthus altisimma | ![]() |
baracklevelű keserűfű | Polygonum persicaria | ![]() |
beléndek | Hyoscyamus niger | ![]() |
betyárkóró | Conyza canadensis (Erigeron c.) | ![]() |
csattanó maszlag | Datura stramónium | ![]() |
csomós ebír | Dactylis glomerata | ![]() |
fehér libatop | Chenopódium album | ![]() |
fekete csucsor | Solanum nigrum | ![]() |
gyalogbodza | Sambucus racemosa | ![]() |
henye disznóparéj | Amaranthus blitoides | ![]() |
iszalag | Clematis vitalba | ![]() |
kerek repkény | Glechoma hederacum | ![]() |
komló | Humulus lupulus | ![]() |
kövérporcsin | Portulaca oleracea | ![]() |
meténg (kis télizöld) | Vinca minor | ![]() |
mezei acat | Cirsium arvense | ![]() |
mezei iringó | Eryngium campestre | ![]() |
mezei viola | Viola arvensis | ![]() |
mezei zsálya | Salvia pratensis | ![]() |
mogyorós lednek | Lathyrus tuberosis | ![]() |
nagy csalán | Urtica dioica | ![]() |
ördögcérna | Lycium barbarum | ![]() |
papsajt | Malva neglecta | ![]() |
parlagfű | Ambrosia elatior | ![]() |
pokolvar libatop | Chenopódium hybridum | ![]() |
selyemkóró | Asclepias syriaca | ![]() |
selyemmályva | Abutilon theophrasti | ![]() |
szőrös disznóparéj | Amaranthus retroflexus | ![]() |
szulákpohánka | Bilderdykia convolvulus | ![]() |
szúrós szerbtövis | Xanthium spinosum | ![]() |
vadrepce | Sinapis arvensis | ![]() |
vadsóska | Rumex acetosella | ![]() |
varjúmák | Hibiscus trionum | ![]() |
vetési hérics | Adonis aestivalis | ![]() |
Leghíresebb magyarországi herbáriumok:
Melius Juhász Péter (1532-1572) debreceni református lelkész a Herbarium az füveknek nevekrôl, természetekrôl és hasznairól című művét a kolozsvári Heltai nyomda adta ki. Az első magyarországi kimondottan botanikai mű. Elsősorban Adam Lonitzer (Lonicerus) botanikus, orvos és tanár, a Lonicera (lonc) névadója, munkáinak a fordítása (pl. Herbarium 1582), de könyve magyarországi növényeket is tartalmaz. Összesen 627 fajt ismertet. A benne említett magyar növények neve meghaladja a 2000-et . A szerző nem volt botanikus, 28 ismert, javarészt hitvitázó mûve közt ez az egyetlen ilyen tárgyú írás. Olcsó orvosi tanácsadó a flóra megismeréséhez, mivel a képzettség nélküli köznépnek szánta. Egyik nagy erénye a természetes elôfordulási hely és a körülmények jellemzése. Beythe András, Beythe István fia (1564-1599) szintén református pap, Füveskönyve jórészt szószerinti átvétele Melius 17 év előtt megjelent Herbáriumának, kisebb részben fordítása. Beythe munkájában 270 növényt sorol fel magyar és latin néven, orvosi hatását és alkalmazása módját ismerteti. Beythe műve az akkori időkben divatos, valószínűleg a népnek szánt, növény-orvosságos könyv. Beythe András munkájában több mint negyven olyan magyar növénynév található, melyet más források azelőtt még egyáltalán nem, vagy más értelemben említettek. (sz) |
Gyógynövények teljes listája: