Alsószelit 1217-ben említik először. Már ekkor vámot szedtek a Dudvág hídján és lakói halászattal foglalkoztak. IV. Béla 1246-ban a heiligenkreuzi apátságnak adományozta. Károly Róbert 1313-ban a Kacsics nemzetségbeli Farkas fia Tamás lublói várnagynak (később erdélyi vajda és szolnoki ispán) adományozta. 1355-től Kónya bán birtokában. A középkorban Alsószeli mellett feküdt Berény falu, mely a gróf Cseszneky család birtoka volt. Iskolájának legkorábbi említése 1834-ből származik. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott.
1960-ban határának déli része (melyet Királyrév határa korábban is elvágott Alsószelitől) önálló községgé alakult Alsóhatár néven. (wiki)
Vályi András szerint „Alsó, és Felső Szelly. Két magyar falu Pozsony Várm. Alsónak földes Ura Gr. Pálfy; Felsőnek pedig Gr. Eszterházy Uraságok, Alsó a’ Felsőnek filiája; lakosaik katolikusok, és evangelikusok, fekszenek egymástól, ’s Deákitól is fél órányira; határjaik jól termők, réttyeik, legelőjik elegendők; fájok is van.”
Fényes Elek szerint „Szeli (Alsó), magyar falu, Poson vmegyében, a Dudvágh mellett. Számlál 592 kath., 763 evang., 93 ref., 4 zsidó lak. Evang. anyaszentegyház, és ekklésia; nagy marha, és juh-tenyésztés. Ut. p. Poson 5 óra.”
1910-ben 2148, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
A falu 1158-tól Selu, 1217-től Zele , 1237-1240-től Zeli utra-que, 1246-tól Scely, 1773-tól Dolna Saliba; magyarul Alsószeli néven szerepel oklevelekben. A falut 1158-tól említik. A Pannonhalmi kolostorhoz tartozott, később földesurat váltott, a 16. században Seredy Gáspáré, a 17. században a Szentgyörgyi uradalomé, 1677-ben a Nyárasdi uradalomé. 1553-ban 20 portája volt, 1601-ben 6 tava és a Dudvág folyón átívelő híd vámja, 1617-ben 12 fél- és 30 negyedparaszti gazdasága és 11 parasztcsaládja, 1715-ben 27 adófizetője, 1720-ban malma, 1828-ban 180 háza és 1293 lakosa volt. Földműveléssel, állattenyésztéssel, a 18. századtól fuvarozással is foglalkoztak (ők szállították a sót a nádszegi raktárból). 1867-ben a falu nagy része leégett. (Vlastivedný slovník obcí na Slovensku, 1.časť, 1977)
„Amiről a térkép mesél”
Említések:
♦ 1158 Selu VSO. I, 338
♣ 1217 Zele VSO. I, 338
♠ 1237 – 1240 utraque Zeli CDSl. II, Nr. 31
♥ 1246 Scely CDSl. II, Nr. 221
♦ 1773 Also-Szeli, Dolne Saliby Majt. 69
♣ 1786 Alschó-Selli, Dolné Saliby Majt. 69
♠ 1808 Alsó-Szélly, Dolní Saliby (Majt. 69)
♥ 1863 – 1913 Alsószeli Majt. 69
♦ 1920 – 1938 Dolné Saliby (Majt. 69)
♣ 1938 – 1945 Alsószeli Majt. 69
♠ 1945 – 1948 Dolné Saliby, Alsó-Szeli Majt. 69
Az újkori történelemben a falu minden történelmi eseményt túlélt. Például az 1848-1849-es forradalmi években a peredi csata részben a falu kataszteri területén zajlott Elővér közelében, és a forradalom elesett katonáit a községi temetőben temették el.
A Dudvág
A Dudvág folyó medrének Alsószeli (Dolné Saliby) községen kívülre történő elterelése egy nagyobb folyószabályozási projekt keretében valósult meg. Bár egy konkrét, napra pontos dátumot nehéz meghatározni a munkálatok többéves jellege miatt, a rendelkezésre álló információk szerint a folyó tényleges elterelése és az új mederbe való átvezetése az 1990-es évek elején fejeződött be, valószínűleg 1993 körül. Maga a szabályozási munka a környéken már korábban, nagyjából 1988-ban elkezdődhetett.
A Nagyszombati Egyetem kiadványa konkrétan említi, hogy a Dudvág hidrológiai felosztása, amely a szabályozások következménye, a 90-es évek elejére tehető („Hydrografické rozčlenenie pôvodného toku Dudváhu… vzniklo na začiatku 90. rokov 20. storočia”).
Bár pontos évet a talált források nem közölnek, ez az időszak (az 1990-es évek eleje) tekinthető a legvalószínűbbnek a folyó medrének a település mellé történő áthelyezésére vagy a vízhozamának jelentős csökkentésére a régi mederben a szabályozási munkálatok részeként. Az Alsószeli község honlapján nem található információ a község történelméről.
