Égő 5G mobiltornyok

Az utóbbi hetekben rengeteg – vadabbnál vadabb – összeesküvés elméletbe futhattak bele az interneten böngészgetők.  Ezek egy része az 5G mobilhálózattal volt kapcsolatban. Az a hír kezdett terjedni, hogy ezektől betegednek meg az emberek, nem a vírustól, ráadásul mindenkit megfigyelnek vele, és a készülő oltóanyagban is nanocsipek lesznek, és majd ezen keresztül fognak irányítani bennünket a háttérhatalmak. Ráadásul agyrákot kap az ember, megnyitják a pokol kapuját és ide transzportálódik Sakaar, a szemétbolygó – ja nem. 

A hisztéria odáig fajult, hogy több helyen is frissen telepített 5G-mobiltornyokat rongáltak meg az összeesküvés-elméletek hívői. 

Égő 5G mobiltornyok

A húsvéti ünnepek alatt három országban összesen 15 ilyen támadás történt.  Ez történt a kanadai Prévost városában is, ahol négy 5G-s tornyot gyújtottak fel a támadók – írja a The Canadian Press. Mint kiderült, a támadás duplán értelmetlen volt, a konteóhívők ugyanis olyan egységeket támadtak meg, amelyeket még be sem üzemelt a szolgáltató. Már korábban is rengeteg álhír, téves információ terjedt valós tudományos magyarázat nélkül, hivatkozva nem létező tudósokra vagy egyetemi kutatókra. Hiába mutatták a szakértők ki több méréssel, hogy az 5G nem veszélyesebb mint a jelenleg használatban lévő mobilhálózat, nem a tudományos eredmények jutnak el az emberekhez, hanem a rémhírek.

A rémhírterjesztésben a hagyományosan megbízhatatlan hírforrások járnak elöl. Ott van az orosz kormányhoz köthető nemzetközi RT (Russia Today) hírcsatorna, a több mint kétmillió követővel rendelkező Wbody Harrelson, az 1,6 milliós tábort maga mögött tudó John Cusack és egy népszerű rapper, Wiz Khalifa is. A népszerű emberek megosztásainaknak meg is lett az eredményük, csak áprilisban több mint húsz 5G-tornyot gyújtottak fel az Egyesült Királyságban és Hollandiában. A konteó kitalálóinak sikerült alaposan felhergelniük az emberekben a gyűlöletet.

Gyorstalpaló, alapfogalmak

Nézzük meg ezt az 5G témát a műszaki oldaláról úgy, hogy az is megértse a működését, aki nem végzett műszaki egyetemet.  Ahhoz, hogy megértsük, hogyan is működnek a mobilhálózatok, először is szükség lesz némi alapismeretre az elektromágneses sugárzással kapcsolatban. Lehet, hogy kissé tudományos lesz.

Az anyagi világ a fizika jelenlegi állása szerint nagyon szorosan kötödik a minket minket körülvevő különböző tulajdonságú elektromágneses hullámokhoz. Ezek közül a leglátványosabb maga a fény. Igen, a fény is elektromágneses sugárzás. Ráadásul minél közelebb vagyunk a kék színhez, annál nagyobb az energia rendelkezik. Aki nem hiszi, álljon ki a napra pár percre…

Ezek az elektromágneses hullámok attól függően, hogy mekkora a frekvenciájuk – vagyis másodpercenkénti rezgésszámuk (hullámhoszuk) – teljesen eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek.

A hullámhossz fogalmát lehet, hogy érdemes lenne tisztázni, egyszerűsítsük annyira, hogy a szinuszos hullámforma hullámhegyekből és hullámvölgyekből áll, a hullámhossz pedig a két hullámhegy, vagy hullámvölgy közötti távolság. Hogy ne komplikáljuk túl a fizikát, akkor elég annyi, hogy a rádiók a centiméteres hullámhosszokig müködnek, a mikrohullámú sütő vagy a Wi-Fi router a szoba sarkában pedig a miliméteres hullámhosszakon. Ez a GHz – (Giga Herz) – es frekvenciatartomány.

Nézzünk néhány példát a hétköznapjainkból ilyen elektromágneses sugárforrásokra:

  • Mikrosütő: 2,45GHz es rádióhullám forrás (jellemzően), arra szolgál, hogy rezegtessük vele a vízmolekulákat, melyek a súrlódástól felmelegszenek. A mikró felmelegít mindent, ami vízmolekulákat tartalmaz, így nem előnyös élőállat szárításra, mert annak belseje is alaposan felmelegszik. A közhiedelemmel ellentétben, NEM változtatja meg a víz molekuláris szerkezetét, csak gyorsabb mozgásra bírja őket, amitől a súrlódás miatt felmelegednek.
  • Wi-Fi: 2,4GHz – 6GHz ig, attól függ, melyik szabványt használjuk. Semmi új, ez még mindig az előző tartomány. Szintén NEM ionizáló vagyis rongáló sugárzás.
  • A rádióhullámú sugárzások nem roncsolják a DNS-t, mivel NEM IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK – legrosszabb esetben is csak a víztartalmú szöveteket melegítik fel. 

Az ionizáló sugárzás onnan kapta a nevét, hogy képes az atomok körül keringő elektronokat kilökni a pályájukról, töltéssel rendelkező ionokat hozva létre így megváltoztatva az anyag szerkezetét. Természetesen az élő szövetnek és a genetikai kódnak ez nem tesz jót, mert nem úgy fog működni, ahogy kell. Egy bizonyos frekvencia felett az elektromágneses sugárzás már rendelkezik ilyen tulajdonsággal, ez jellemzően a fény ultraibolya tartománytól indul (és az is beleesik). Feltehetőleg sokan emlékeznek az atomerőmű balesetek híreire, vagy látták a „Csernobil” c. sorozatot, így az ultraibolya (ibolyán túli) sugárzás hatását nem kell elismételni. A lényeg, ha tudjuk, hogy ami UV, illetve afölött van, az rossz. 

Nézzük az 5G-t

A név szimplán azt jelenti, hogy ez az Ötödik Generáció, szóval olyan, hogy 5G – sugárzás nem létezik. A következő képen láthatjuk a különböző mobilhálózat generációk által használt frekvenciasávokat.

Az 1G még teljesen analóg adás volt, a táskás mobilok korszaka.

A 2G már digitális adatátvitelt biztosított, SMS és WAP lehetőséggel, majd a 3G esetében már elegendő volt a sávszélesség az internet kényelmes eléréséhez is.

A 4G az a technológia amit jelenlegi használunk.

Az 5G csak most jön, rendkívül nagy sávszélességet biztosítva a sok milliónyi egymással kommunikáló kütyünek. Nem titkolt cél, hogy többek között az önvezető járművek iszonyatosan nagy sávszélességbeli igényét ki tudja elégíteni.

A rádióhullámoknál ugyanis minél magasabb a frekvencia, annál több adatot lehet átvinni a rendszeren. Ezért jobb minőségű az FM rádióadás, mint a rövidhullámú… a DAB+-ról nem is beszélve. Sajnos minél jobban növeljük a frekvenciát, annál rövidebb lesz a hatótávolság. A rövidebb hullámhossz rossz tulajdonsága ugyanis az egyre egyenesebb vonalú terjedés.  Amíg a rádiózás hőskorában a tengeri hajók nagy teljesítményű hosszúhullámú rádióadásokkal tudtak kapcsolatot teremteni több ezer kilométeres távolságokra, a mai 5G tornyok csak pár száz méteres körben hatékonyak. Ez így azt jeleni, hogy több mobil alállomásra van szükség. A városokban, ahol a magas épületek akadályozzák a terjedést ott még több mobiltoronyra van szükség.

 

mobiltornyok az 5G
Az egyes mobil hálózat generációk átviteli sebességének összehasonlítása A mindennapokban használt elektromos készülékek, így a mobiltelefon, a tévé, a mikró és minden wi-fivel vagy Bluetooth-szal kommunikáló eszköz rádiófrekvenciás sugárzást bocsát ki magából, amely a 10 megahertz és 300 gigahertz közötti tartományban bármekkora frekvenciát érinthet.
az 5G mobiltornyok
Jól látható az ábrán, hogy hol helyezkedik el a spektrumban a mobilhálózat frekvenciasávja.

 

 

Előnyök

Persze van előnye is a magasabb frekvenciának: jóval kisebb antennákkal is fogható az adás, így sokkal kompaktabb eszközök gyárthatóak. Fontos előrelépés, hogy az 5G használata során sokkal kevesebb energiát emésztenek fel a készülékek, ráadásul a késleltetés is jelentősen redukálódik. Aggodalomra a világon semmi ok nincs, mivel még az 5G esetében is nagyon messze van a rádióhullámú sugárzás attól, hogy génkárosodást okozzon. Ha károsodást okozna, akkor gyakorlatilag ki se mehetnénk a szabadba, sőt a lámpát se kapcsolhatnánk fel a szobánkban, hiszen a látható fény még az 5G-nél is magasabb frekvenciájú. Ahhoz hogy ezt a tényt belássuk, még csak nem is szükséges különösebb szakirányú végzettség, csak némi „józan paraszti ész”

az 5G mobiltornyok
Az ötödik generációs hálózatok előnyei és hátrányai. Az 5G kritikusainak kezében az egyik legnagyobb fegyver – legalábbis első látszatra –, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutató intézete (IARC) 2011-ben a „lehetséges rákkeltő anyagok” közé sorolta a rádiófrekvenciás (vagyis a mobiltelefonok és a vezeték nélküli eszközök által kibocsátott) sugárzást – csakhogy ebben a kategóriában kapott helyet a hintőpor, a kávé és a savanyított zöldségek is, vagyis gyakorlatilag minden olyan dolog, amiről valaha azt állította egy tanulmány, hogy elképzelhető, hogy bizonyos körülmények között rákkeltő lehet. A WHO álláspontjában ráadásul az is szerepel, hogy „máig nem állapítottak meg olyan ártalmas egészségügyi hatást, amit a mobiltelefonok használata okoz”.

 


Mi az összeesküvés elméletek kialakulásának oka?

 

Az embereknek az a rossz tulajdonsága, hogy minél levesebb tényleges tudással rendelkeznek valamilyen témáról, annál nagyobb magabiztonsággal mondanak róla véleményt. Kruger és Dunning szerint számos tanulmány sugallja, hogy a legkülönfélébb területeken, az olvasott szöveg megértésétől a gépjárművek használatán át a sakkozásig és teniszezésig, az amatőrök sokkal magabiztosabbak a szakértőknél. Azt feltételezték, hogy egy tipikus jártasság esetében a hozzánemértők:

  • hajlamosak túlbecsülni a saját képzettségüket,
  • nem képesek felismerni, ha más ért hozzá,
  • nem képesek felismerni, hogy ők maguk mennyire nem értenek hozzá,
  • ha fejlesztenek a saját szakértelmükön, képessé válnak annak felismerésére, hogy korábban nem értettek hozzá.

 

 

Hozzászólások

hozzászólás