A Kerekasztal kulturális „bizottságának” januári összejövetelén szóba került egy olyan lista felállítása, amely tartalmazná azok a pályázókat, szervezeteket, vállalkozásokat, amelyeket a kulturális pályázati rendszer érint. A pályázati rendszer interneten hozzáférhető adatai egy táblázatban tartalmazzák az összes kisebbség támogatási kérvényeit, de nem tartalmazzák azt az adatot, ami lehetővé tenné az egyes kisebbségek pályázatainak szétválogatását. Ezt a munkát kézi erővel kellett megoldani, így az itt használt adatokban előfordulhatnak kisebb hibák, nem oda tartozó projektek is. A hosszú listát részekre bontva és kiértékelve előtérbe kerültek azok az intézmények, amelyeknek szignifikáns szerepük van ebben a pályázati rendszerben.
Első körben természetesen egy értékelési kritériumrendszert kellett felállítani. Az alapgondolat annak megvizsgálása volt, ki mennyire sikeres pályázó a rendszerben. Ennek megállapítására kiszámolható a pályázók által beadott és a később sikeresnek minősített pályázatok száma és egy arányszám, ami kimutatta, milyen sikeresen írta meg a pályázó a projektjeit. A táblázat rendszerezése után világossá vált, hogy ez az egy kritérium nem elég a rendszer pontos leírásához. Mivel sok pályázó csak egyetlen projektet adott be, így siker esetén automatikusan 100%-os értékkel ezek az élre kerültek. Második körben ezért meg kellett vizsgálni az adatbázisban, hogy az értékelő bizottságok mennyire találták hasznosnak az egyes pályázatokat. A bizottságok erre a valós életben egy formanyomtatványt használnak, ahol pontozzák az egyes a Kormányhivatal által felállított kritériumok teljesítését. Mivel az értékelések nem nyilvánosak, az értékelés alapjául az az adat szolgál, hogy a megpályázott összeg mekkora részét ítélte oda a bírálóbizottság a pályázónak. Ez természetesen a több projektet beadó pályázók esetében projektenként más arányú lehet, ezért a sikeres projektek támogatási arányát átlagoltuk. Az így kapott táblázatban már elég pontosan látszik, mit tart fontosnak és támogatásra méltónak a kormányhivatal értékelő bizottsága.
Az alábbi táblázat tartalmazza a harminc legsikeresebb, vagyis pontosabban fogalmazva a legtöbb anyagi forrást kapó pályázó értékeit. Az előzőekben leírtaknak megfelelően láthatjuk
- a leadott pályázatok számát,
- a „sikeres pályázatok aránya” oszlop tartalmazza a leadott pályázatok közül elfogadottak százalékos arányát.
- Az „átlagolva a sikeres támogatásokra megítélt összeg százalékában” oszlopban a pályázott összegből megítélt rész aránya van feltüntetve.
- Az „Elnyert támogatás összege” oszlop pedig a rendszerben megítélt anyagi juttatás értékét tartalmazza.
A táblázatot ezen érték alapján van sorrendbe rendezve. Figyelemre méltó, hogy kiemelkedő pozícióban találjuk a könyv- és lapkiadással foglalkozó pályázókat, miközben a legfontosabb kulturális rendezvényeket, felmenő típusú versenyeket megpályázó szervezetek csak a táblázat közepén kaptak helyet.
A táblázatban szürke szín jelöli a kiadókat; zöld színnel vannak jelölve a kulturális intézmények és események; a kék szín jelöli a néptáncmozgalmak tevékenységét.
Érdemes egy pillantást vetni a táblázatban a megítélt támogatások százalékos arányára. A könyv- és lapkiadók nemcsak hogy kiemelkedően sok elfogadott pályázatot jegyeznek, de ezeknél a pályázatoknál a támogatás mértéke is az átlag fölötti kategóriában van.
Az egész rendszerben a megítélt támogatás mértékének átlaga mindössze kb. 35%-os.
A táblázatba szedett adathalmaz lehetőséget ad arra is, hogy egy kis statisztikával szolgáljunk a rendszerben levő anyagiak elosztásának mértékéről. Hangsúlyozzuk, a táblázatot kézi erővel kellett darabjaira szedni, előfordulhatnak benne kisebb hibák, amikor nem magyar kisebbségnek odaítélt támogatásból is maradtak adatok a statisztikában.
A fenti két táblázatból látszik, milyen arányban részesülnek az egyes pályázók a rendszerből. A kimutatásban az első táblázatban látható harminc pályázó adatai vannak tízesével összehasonlítva az összes pályázó által elért eredménnyel.
Nyilvánvaló, hogy az összesen 359 pályázóból a harminc legsikeresebb pályázó kapta a források több mint felét. Százalékos elosztásban az első tíz kapja a támogatások csaknem 30%-át, a második tíznek jut a támogatások 13%-a, és a harmadik harmadnak meg kell elégednie a támogatások 8,5%-val. A fennmaradó 329 pályázónak jut a maradék. Mivel itt természetesen nem ugyanolyan témájú és jelentőségű pályázatokat hasonlítunk össze, ezek az adatok nem jelentik azt, hogy a listában nem szereplő pályázók nem fontosak, csak vagy keveset kértek, vagy keveset kaptak… A továbbiakban konkretizáljuk, ki milyen tevékenységre kapott támogatást, mert ezek az adatok is segítenek átláthatóbbá tenni a szlovákiai magyarság kulturális életét. Az, hogy a rendszerben vannak pályázók, melyek több alprogramban is adtak be pályázatokat, néha megzavarhatja az áttekinthetőséget. Az elemzett alprogramonkénti statisztikák az 1.1.1, 1.1.2 és 1.2 kategóriákban mutatnak olyan átlagon felüli adatokat, amiken érdemes elgondolkodni. Ezekben a kategóriákban vannak jelen ugyanis a legtámogatottabb pályázók.
Az alábbi táblázatot tartalmazza a rendszerben kiosztott anyagiak eloszlását az egyes alprogramokban:
A támogatási rendszer egyes alprogramjaiban szereplő projektek sikeressége is változó. A legsikeresebb pályázatok a kiadói tevékenységet végző intézményeknél fordulnak elő, ezeket követik a lapkiadók, majd körülbelül 20 százalékos lemaradással a többi terület. Ebből is látszik, hogy a kormányhivatal a hagyományos kulturális termékeket részesíti megkülönböztetett figyelemben, a modern technológiák és a mindennapok kulturális élete nem igen nyerte el a hivatal tetszését.
Külön figyelmet érdemel az 1.2-es alprogram, amiben a színházak, népművészeti csoportok pályáztak. Az egyes tételek elemzésénél sok olyan pályázatot lehetett számba venni, ahol a városok, falvak nem a saját kulturális tevékenységükre pályáztak, hanem egy-egy hivatásos színházi előadás meghívására kaptak támogatást. Ezekkel a pályázatokkal együtt a három hivatásos (Jókai Színház, Thália Színház, Iifjú Szivek) társulat együtt több mint 52 ezer eurónyi támogatáshoz jut tájolásra és új darabok betanulására.
Az 1.1.1-as alprogramban találhatóak a nyomtatott sajtótermékek. A listát a jobb áttekinthetőség miatt több részre osztva láthatják. Az első táblázat tartalmazza az irodalmi lapokat. Ezek a kiadványok havonta vagy kéthavonta jelennek meg eltérő oldalszámmal és eltérő közönségnek címezve. Meglepő, hogy az OPUS 6 lapszám kiadására több forrást vehet igénybe, mint a kétszer gyakrabban megjelenő Kalligram és Irodalmi Szemle, miközben a kezdő irodalmárok Szőrös Kő című lapja nem kapott támogatást.
A második táblázatban az országos terjesztésű napi-, heti- és havilapok kaptak helyet. A táblázat élén szereplő Új Nő gyakorlatilag a lap előállítási költségeinek felét kapja meg támogatás formájában. A Petit Academy az Új Szót kiadó PetitPress kiadót hivatott a megváltozott pályázati rendszerben képviselni támogatást kapva a napilap két kulturális mellékletének elkészítésére, a Szülőföld rovatra és a hazai kulturális rendezvények meghívóinak elhelyezésére. A kiadón belül támogatott még a Vasárnap hetilap 28 számában a kulturális rovat nyomdai előkészítése és nyomása, valamint négy irodalmi szöveggyűjtemény előkészítése és kiadása. A Szabad Újságot kiadó Pro Saga a hetilap kulturális részére, a Madách Egyesület pedig a Jó Gazda című mezőgazdasági szaklapra kap támogatást.
A szaklapokat sorolja fel a harmadik táblázat, ezek a kiadványok nem kerülnek be a terjesztőhálózatba, a kiadók saját terjesztést használnak.
A regionális és érdekképviseleti lapok kerültek a negyedik táblázatba. Ezek jellemzően kisebb példányszámú, nem országos terjesztésű lapok, a megjelenés periodicitása sem egységes, van köztük havilap és olyan is, ami csak évente kétszer jelenik meg.
A fenti táblázatokban található sajtótermékekre nem mondható el egységesen, hogy kommersz, kereskedelmi termékekről lenne szó. Ez egyértelműen csak az első két táblázatban szereplő sajtóra vonatkozó tulajdonság. A kereskedelmi sajtótermékek mindegyike abból a célból készül, hogy a lehető legnagyobb példányszámot eladva nyereséget termeljen a kiadónak. A nyereségesség biztosítására a második táblázatban szereplő lapok terjedelmük egy részét hirdetési felület formájában értékesítik. Az irodalmi lapoknál ez a minimális megjelenő példányszám miatt nem jellemző, bár nem kizárt. Ezeknél a lapoknál az önreklám figyelhető meg, amikor is a kiadó más kiadványainak propagálására használja fel a szabad felületeket.
Az 1.1.3-as alprogramban szerepelnek az elektronikus és internetes pályázatok, vagyis a zenei CD-k, audiovizuális alkotások és a honlapok. Az első, sikeresség szerinti összeállításban a nyertes internetes honlapok listája nem túl hosszú, egyetlen kiugró támogatás szerepel a listán, amit a parameter.sk portál kapott a kisebbségi kultúrához köthető cikkek közzétételéért. Kissé meglepő, de találhatóak a listában olyan honlapok is, ahol az elmúlt évben a tartalom nem növekedett (magyarsuli.sk, szlomasport.sk) vagy havi pár cikken kívül csak a nyomtatott verzió régebbi kiadását közli (irodalmiszemle.sk). Hasonlóképp a katedra.sk évi 196 bejegyzéssel szép eredményt mutathatna fel, ha nem lenne a bejegyzések többsége a nyomtatott lapban megjelent cikk rövidített változata.
A sikeres internetes projektek esetében sem egyértelmű, milyen elv alapján értékelt a kormányhivatal, hisz akárhogy is vesszük, az egyes portálokon folyó munka és a közzétett információ mennyisége nagyon változó. Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb hírportálokon kívül nagyon kevés internetes honlap tesz közzé naponta új cikkeket, bejegyzéseket. Napi rendszerességgel közöl saját készítésű cikkeket a korkep.sk és a televizio.sk, ahol a szöveges tartalom helyett az audiovizuális tartalomra van helyezve a hangsúly . A táblázatban nem éppen előkelő helyet foglal el a felvidek.ma portál annak ellenére, hogy itt jelenik meg a legtöbb saját készítésű híranyag és cikk. A saját tartalom közzétételét preferálja a baratno.com és az intezet.sk oldal, ahol a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet közli a Csemadok kulturális programjait, versenyfelhívásait és az adatbázisában eddig feldolgozott népzenei és helytörténeti adatokat.
Az itt közzétett táblázatok nem tartalmazzák részletesen a kulturális rendezvényeket és fesztiválokat, tanfolyamokat, táborokat. Ezeknek az adatait csak egy későbbi időpontban tudjuk közzétenni, mivel a sok pályázó adatlapjának megvizsgálása időigényes feladat. Ha mást nem is, de azt látni lehet majd belőle, ki mit is csinál, vagy igyekszik csinálni…
Ez a tanulmány csak azokkal a pályázókkal foglalkozik, akik a Szlovák Köztársaság Kormányhivatalához nyújtottak be pályázatot a 2014-es évben. Ha megjelennek a 2015-ös eredmények az interneten, szándékunkban áll az idei pályázatokat is szemügyre venni.
Haraszti Gyula
Pingback: Ki foglalkozik kultúrával? - Haraszti.sk
Pingback: Ki mennyiből gazdálkodhatott - 2016 - Haraszti.sk