Mit jelent az elosztóhálózatok megnevezésében a TN, TN-C (TNC), TN-S (TNS), TN-C-S, IT, TT megjelölés?
A kisfeszültségű elosztóhálózatok megnevezése a nemzetközi fogalomban nagybetűkkel történik, amelyek a következő jelentéssel bírnak.
az első betű – kifejezi a forráshoz – hálózathoz és a földeléshez való viszonyt:
T terre (francia) – a transzformátor semleges pontjának (csomópontjának) közvetlen földelése,
I insulation (angolul) – az összes fázisvezető földeléssel szembeni izolálása vagy nagy impedancián keresztül történő földeléssel való összekötése.
a második betű – a készülékkel való kapcsolatot fejezi ki – az elosztórendszerben lévő élettelen részek és a földelés:
T terre (francia) – az elektromos készülék közvetlen csatlakoztatása (földelése) a földeléshez, függetlenül a hálózat bármely pontjának földelésétől,
N semleges (angol), neutre (francia) – a készülék élettelen részeinek közvetlen csatlakoztatása a hálózat egy földelt semleges pontjához (csomópontjához) egy védővezetővel.
harmadik betű(k) – a semleges és a védővezetők elrendezését fejezi ki:
C combinated (angol), combiné (francia) – a nullavezető és a védővezető funkciójának kombinálása,
S separated (angol), separé (francia) – a semleges vezető funkciójának elválasztása a védővezetőtől.
A védővezetős érintésvédelmi módok közös jellemzője, hogy ezek alkalmazásánál a villamos berendezés testét (az olyan vezetőanyagú, általában fém, érinthető részét, amely üzemszerűen nem áll feszültség alatt, de hiba esetén feszültség alá kerülhet) földelt védővezetővel (ezt az angol „protecting earting” elnevezés alapján nemzetközileg PE betőjellel, és a védővezető szigetelését zöld/sárga színezéssel jelölik) kötik össze, és a tápláló áramkört annak túláramvédelme, vagy az abba beiktatott áram-védőkapcsolás által rövid idő alatt önműködően kikapcsolják, ha a védővezetőre testzárlat következtében veszélyes nagyságú érintési feszültség kerül.
Hálózati nevek:
TN elektromos elosztóhálózat földelt forrásponttal. Az elektromos készülékek nem élő részei ehhez a ponthoz csatlakoznak,
TN-C Olyan TN hálózat, amelyben a nullavezető és a védővezető funkciói a hálózat teljes területén egyetlen vezetőben (PEN) vannak egyesítve,
Az első szerint, sehol sem építenek ki külön védivezetőt, az egyfázisú üzemi áramok vezetésére szolgáló nullavezetőt (jelölése N=neutral) kötik minden fogyasztó készülék testére. Ebben az esetben a rendszer jelölése TN-C (a C=common jelzi,hogy a védivezető és a nullavezető mindenütt közös). Ez a lehetőség bizonyos esetekben csupán elvi, mert 10mm2-nél kisebb keresztmetszetű vezetékeknél a közösítést, a közös vezető megszakadásának veszélye miatt, a szabvány tiltja. Azt a vezeték szakaszt, amely egyszerre tölti be a védivezető (PE) és az üzemi nullavezető (N) szerepét a két jelölés PE és N egybeírásával PEN vezetőnek (nullával egyesített védivezető) nevezik.
TN-S TN hálózat, amelyben a védővezető (PE) és a nullavezető (N) két külön vezető,
A második lehetőség az, hogy a védővezetőt mindjárt a tápláló transzformátortól kezdve külön választják az egyfázisú üzemi áramokat vezető nullavezetőtől Ezt a megoldást TN-S (S=separated, elkülönített) betűcsoporttal jelölik. Ez a megoldás is kizárólag elvi jelentiségű, mert az áramszolgáltató sehol a világon nem vállalja, hogy az elosztóhálózatán kiépítse a védővezető céljára szolgáló ötödik vezetőt.
TN-C-S TN hálózat, amelyben a kombinált vezető (PEN) az első részben van, a védő- és a nullavezető pedig külön-külön és külön-külön a második részben.
A harmadik megoldás a leggyakoribb. Egy darabig közös az üzemi nullavezető és a védővezető(ez tehát a PEN vezető), majd egy ponton szétválnak. Ilyen megoldású rendszert TN-C-S betűcsoporttal jelölik. Azt, hogy a két vezető szétválasztása hol történjen (áramszolgáltatói csatlakozópontnál, az épületbe való becsatlakozásnál, a fogyasztásmérőnél, vagy csupán a 10 mm2-nél kisebb keresztmetszetű vezetékek csatlakozásánál) a helyi viszonyok és körülmények döntik el.A szétválasztott szakaszon a védővezetőt (PE) nullázóvezetőnek nevezik.
Az IT-hálózatban az összes feszültség alatt álló rész a földtől elszigetelve van, vagy egyetlen, impedanciával összekapcsolt pont van a földdel összekötve. Az elektromos készülékek nem élő részei egyenként vagy csoportosan vannak a földeléshez csatlakoztatva.
A közvetlenül földelt nullavezetőjű (TT-TN-rendszerű) hálózatok földzárlat esetén nem tarthatók üzemben. Ezért olyan helyen, ahol az ellátás folytonossága elengedhetetlen, a váratlan kikapcsolás életveszélyt, vagy igen nagy anyagi kárt okozna (pl. kórházi műtők, földalatti bányahálózatok, kohók, egyes vegyi üzemek), a nullavezetőt nem (vagy csak nagy ellenálláson át) földelik. Érintésvédelemre ez esetben is szükség van, mert egyrészt földzárlat (testzárlat) esetén a vezetékhálózat és a fogyasztókészülékek földhöz viszonyított kapacitásán átfolyó „földzárlati áram” emberre veszélyes nagyságú lehet, másrészt kettős (két helyen, és eltérő fázisokban fellépő) földzárlat esetében a testzárlatos szerkezetek esetében veszélyes feszültség lépne fel. Ezért ezen rendszerekben is kötelezi a földelt védővezető kiépítése. (Az IT jelölés a táptranszformátor szigetelt (I=isolated, szigetelt), vagy nagy impedancián át földelt (amit esetleg csak a hálózat és a szerkezetek földkapacitása képvisel), csillagpontjára utal, míg a második helyen álló T betű a testek védőföldelését jelenti.). Az IT rendszer méretezési képlete az első földzárlatra:
TT elektromos elosztóhálózat, amelyben a forráscsomópont közvetlenül földelve van, és a védendő elektromos berendezések nem élő, vezető részei a hálózati földelőelektródáktól függetlenül elektromosan a földelőelektródákhoz csatlakoznak.
A közműhálózati kisfeszültségű rendszereket (Európában mindenütt) a tápláló transzformátor csillagponti kivezetésénél, üzemi okokból, közvetlenül (impedancia beiktatása nélkül) leföldelik. Ezt mutatja a kétbetűs rendszerjelölés első T betűje (T=terra, földelés). Ha a fogyasztó-berendezések testjeit védővezetőn át ugyancsak földelik, akkor ezt a földelést mutatja a jelölés második T betűje. Ha a készülék testzárlatos lesz, akkor a fázisvezetőn, a hibahelyen, az Ra védőföldelésen, és a rendszer Rcs csillagponti földelésén át testzárlati áram lép fel. Ha ennek a testzárlatnak az áramerőssége kicsi, akkor ez a védiföldelés R ellenállásán aránylag kis (a megengedheti UL= A 50 V-nál kisebb) feszültségemelkedést okoz. Ha az áramerisség nagy, úgy – az előírt rövid időn belül, a túláramvédelm kioldja azt (az ehhez tartozó áramerisséget jelöljük Ia -val).
