A népnek számlálása az Úr 2021-es évében

Válasz: A magyar közösségért lelküket is kitevő, kidolgozó politikusoknak hála, mára sikerült a parlamenten kívülre dolgoznia magát a politikai képviseletnek, így most a szlovák pártokba ötödik hadoszlopként beépült pár magyar nemzetiségű polgár adja meg a hangot a törvényhozásban.

Mivel ezeknek az egyéneknek gyakorlatilag semmi kapcsolata a magyar kisebbséggel, elég nehéz értelmezni azt az önfejűséget, ahogy a “magyar kisebbség” álláspontját közvetítik a szlovák politika felé. Igaz ugyan, hogy pár politikusunk jó kapcsolatokat ápol helyi szinten a jelenleg kormányon lévő pártokkal, de ennek esetleges pozitív hatásait képes közösségünk másik része pillanatok alatt negálni, mivel koordinált fellépésről még csak álmodunk se lehet.

Az, hogy a népszámlálás kezdete előtt két héttel valaki bele akar nyúlni a több éves munkával kitárgyalt kérdéscsoportba, nem azokat minősíti, akik ezeket a munkákat több éve vezetik vagy felügyelik. Sajnos a “szabadság 30 éve alatt” sem volt a politikai képviselet képes felállítani egy olyan képviseleti formát, amiben az egyes nemzetiségek tényleg önkormányzati módszerekkel tudnának az őket érintő kérdésekbe beleszólni. Nincsenek olyan szervek, amelyek képviselnék az egyes kisebbségeket. A politikai pártok,  esetleg a kulturális szervezetek erre alkalmatlanok, mivel sosem lehet tudni, kinek a nevében is nyilatkoznak meg az egyes témákban. Nincs ugyanis mód arra, hogy megkérdezzék az egyes kisebbségeket arról, mi a véleményük. Nincs “lista”.

Persze mondhatjuk azt is, hogy ez a helyzet előnyös, mert mindig el lehet sumákolni mindent, amit el akar a “képviselet” sumákolni.    

 

Az alábbiakhoz csak annyit, hogy azzal, hogy a polgár bejelölhet egy második nemzetiséget is amihez tartozónak érzi magát, nem vesz el senki semmit azoktól, akiknek tisztán egy identitása van, egy nemzetiséghez tartozónak vallják magukat. Tőlem sem vesz el. Elveszi azonban a LEHETÖSÉGET azoktól, akiknek az egy nemzetiség nem fejezi ki teljesen az identitását. Ez nem olyan kérdés, hogy két egyenértékű választási lehetőségből választjuk a számunkra kedvezőbbet. Itt most MEGTAGADJA a “politikusok” egy része a polgár jogát ahhoz, hogy kifejezze a valós identitását. És ami a legfelháborítóbb, ezt magukat kisebbséginek valló “politikusok” teszik. 

 

A népszámlálás.

1 Támada pedig a Sátán Izráel ellen, és felindítá Dávidot, hogy megszámlálja Izráelt.

Monda azért Dávid Joábnak és a nép elõljáróinak: Menjetek el, számláljátok meg Izráelt, Beersebától fogva Dánig: és hozzátok hozzám, hadd tudjam számát.

Akkor monda Joáb: Az Úr száz ennyivel szaporítsa meg az õ népét, a mennyien vannak. Avagy nem mind a te szolgáid-é azok, uram, király? S miért tudakozza ezt az én uram? Miért lenne Izráelnek büntetésére.

De a király szava erõsebb volt a Joábénál. Elméne azért Joáb, és bejárta egész Izráelt; azután megtért Jeruzsálembe.

És megjelenté Joáb a megszámlált népnek számát Dávidnak. És volt az egész Izráel [népének száma] ezerszer ezer és százezer fegyverfogható férfi. A Júda fiai [közül] pedig négyszázhetvenezer fegyverfogható férfi.

A Lévi és Benjámin fiait azonban nem számlálta közéjök; mert sehogy sem tetszett Joábnak a király parancsolata.

Sõt az Istennek sem tetszék e dolog, melyért meg is veré Izráelt.

 

Most tényleg… de tényleg… Kell ennek a magyar kisebbségnek bármi haladás, valami új, valami, ami a lötyögős hagyományőrzésen és a hamis nyekergésen túlmutat? Valami kis progresszió, magyarul haladás az egyhelyben tipródás és siránkozás helyett? Kell nekünk ilyen politikai képviselet? Kinek kell? Kinek…?

válasz

Hozzászólások

Zorán Ardamica

Mindig fennáll a veszélye annak, hogy valaki valamilyen adatot majd nem úgy értelmez, ahogyan szeretnénk – értem. De ez a veszély az 1 nemzetiség mellett is fennáll, sőt. Ja, a válaszom: kell. De mégsem. Csak úgy, hogy ne lehessen érezni, ne kelljen tudomást venni róla, ne változzon az iszap hőmérséklete. Ez kb.mindenre érvényes, próbáltad már egy tanáriban megváltoztatni a kávéfőző helyét 40 cm-rel?

  • Válasz · 2 n. · Módosítva

Bugar Bela

Zorán Ardamica 👍

  • Válasz · 2 n. · Módosítva

Melinda Kún Kelemen

Szomoru, nagyon szomoru…

  • Válasz · 2 n.
Mózes Szabolcs

Amikor elfogynak az érvek, akkor jön az ideológiai halandzsa. A megosztásban pedig még véletlenül sincs a link a DenníkN-es cikkre, nehogy véletlenül a témában kevésbé jártas fészbúkozó képbe kerüljön:

https://dennikn.sk/…/preco-zaviedla-smeracka-vlada…/

Prečo zaviedla smerácka vláda potichu dve národnosti v sčítaní?

DENNIKN.SK

  • Válasz · 2 n.

Zorán Ardamica

Mózes Szabolcs Én elhiszem, hogy lehetnek veszélyek, de az 1 nemzetiségnél maradásnál is lehetnek, mindig is voltak, lásd, ezért is tartunk most itt. És a magyaron kívül van még egy csomó másik, nálunk számban kisebb csoport, akik nálunk többet nyerhetnének, de ha csak magunkra gondolunk, rájuk nem, akkor egy idő után az országban csak két kisebbség marad, a magyar és a roma. És akkor már hivatkozási alapunk sem lesz a sokszínűség, mert az ő eltűnésükkel mi is veszítünk.

  • Válasz · 1 n.

Zorán Ardamica

Mózes Szabolcs Valamint írnok most a hozzáállásra egy “ideológiai halandzsa” példát, amely nem az én agyamból pattant ki, hanem egy kifejezetten nemzeti gondolkodású volt magyarországi kollégámtól, akitől libsiként is sokat tanultam. Professzor volt a szomszéd irodában BB-én, egyébként. Mi fordítást és tolmácsolást tanítottunk vegyes nemzetiségű csoportoknak, főleg magyaroknak, szlovákoknak, de akadt orosz stb. Amikor egy vegyes házasságból származó, vagy olyan diákkal volt dolgunk, aki pár szót tanult meg magyarul a nagymamától, de igenis volt nemzeti és kulturális kötődése a magyarsághoz (holott ez ilyeneket a bunkók máig csalamádézzák), miközben ezek a diákok a tanulmányaik elején igencsak rosszul nyilvánultak meg magyarul, vagy akár tragikusan. Ilyenkor mi oktatók is szenvedtünk, és elgondolkoztunk, mi legyen a diákkal. A legegyszerűbb lett volna megszabadulni tőlük, ok is lett volna rá. De nem tettünk. Az említett kolléga mindig azt mondta, a csak kis részben is magyar, vagy akárcsak a magyarsághoz érzelmileg kötődő fiatalembert nem elidegeníteni kell a magyarságtól, hanem az a dolgunk, hogy megmentsük a magyarság számára. Márpedig az 1 nemzetiségnél maradás pont elidegeníti, tehát nem a nemzet “összefogását” szolgálja, de nem is létszámunk növelését.

  • Válasz · 1 n.

Bugar Bela

Mózes Szabolcs mar a cikk cime is hazugsag, eleg csak megkerdezni Bukovszky Lacit a kisebbsegi kormanybiztost es Ravasz Abelt, akik honapokon at targyaltak a temahoz erto szakemberekkel. De ugye akkor nem volna szenzacio.

  • Válasz · 1 n.

Ľubo Navrátil

Zorán Ardamica Pontosan, de pontosan ilyen diák voltam én annak idején a Komensky egyetem magyar tanszékén. A magyar meséket, a magyar tôrténelmet meg az Oreg halászt csak a bakai ôregapámtól hallottam, mert az asztalosként ugyan, de szerette a filléres kônyvtárt és tele volt a szekrénye. Meg volt egy Ortvay kôtete, amivel valami stokedlit fizetett ki neki egy pozsonyi asszonyka. Egyetemen kezdtem magyarul olvasni és megismerni az irodalmat. Addig csak József Attilát és Adyt ismertem, azt sem eredetiben. És pontosan úgy bántak velem, mint ahogy Zorán leírta. És akkor még nem is létezett fordítói szak, csak tanári. Azóta az az érzésem, hogy igenis, “nôhet két gyôkérbôl is egy fa”. Még háromból is.

  • Válasz · 1 n.

Haraszti Gyula

DHT: Elkopott kategóriák (Ki a magyar?)

TELEVIZIO.SK

www.televizio.sk

www.televizio.sk

  • Válasz · Előnézet eltávolítása · 1 n.

Haraszti Gyula

Kerekasztal – Ki a magyar?

  • Válasz · 1 n.

Haraszti Gyula

https://ujszo.com/kozelet/ki-a-magyar-0

Ki a magyar?

 

  • Válasz · Előnézet eltávolítása · 1 n.

Mózes Szabolcs

Zorán Ardamica ha végigolvasod a cikket, akkor láthatod: nem azt állítom, a második nemzetiség vagy a kettős identitás semmiképpen se legyen a népszámlálásban. (“Aspoň dovtedy, kým nebudeme mať hodnoverné informácie o krátko- a dlhodobých dôsledkoch zavedenia dvojitej národnosti. Nebráňme sa novým nápadom, len nepremysleným a politicky motivovaným ťahom!”)

Azt állítom, hogy egy ilyen alapvető változást rendesen elő kell készíteni. Fel kell mérni a várható következményeit, és a modellezések, kutatások alapján dönteni, megéri-e bevezetni és ha igen, hogyan (első-második nemzetiség vagy egy szinten a kettő stb.). A jogi következményeiről nem is beszélve. Most úgy kellene x-et tenni a megfelelő helyre, hogy nem tudjuk, ennek milyen követkeménye lesz. Ez felelőtlenség, egy drága társadalmi kísérlet.

És a felelősség alól nem bújhatnak ki azok, akik eltervezték és átültették. Ezt a munkát nekik kellett volna elvégezni, de nem végezték el.

  • Válasz · 1 n.

Haraszti Gyula

Hát, ha te attól félsz milyen következményei lesznek annak, hogy bevallod-e a nemzetiséget…

  • Válasz · 1 n.

Haraszti Gyula

Ja, és valószínűleg több ilyen “bevallós” népszámlálás nem lesz…

  • Válasz · 1 n.

Haraszti Gyula

Ha most Matovič azt mondja törvényerejű rendeletben, hogy mindenki magyar, akkor azt bármelyik más kormány nem változtathatja meg… olyan viccesek tudtok néha lenni…

  • Válasz · 1 n.

Mózes Szabolcs

Haraszti Gyula minden változtatásnak vannak következményei. Amiket modellezni lehet. És kell. Így működik a normális jogalkotási és előkészítési folyamat, nem úgy, hogy azt se tudjuk, mit hoz majd. A jogi keretekről nem is beszélve, amelyek tisztázatlanok.

  • Válasz · 1 n.

Zorán Ardamica

Mózes Szabolcs Én készséggel elhiszem és kvittelem, hogy nem akartok fejest ugrani a sötétségbe, mert ahogyan lejjebb Fiala-Butora János is jelezte, a politikus nemcsak önmagáért felelős, mint mondjuk én AZ-ként, csak éppen nem értem és túlzónak tartom ezt az óvatosságot, mert 1. öreg rocker nem vénember alapon sosem óvatoskodom ennyire (kivéve ha az alkalmazottimat kell védenem, de ott is van egy határ), 2. az identitás vállalása elv, bármivel is jár. Ha következményei lesznek, akkor majd kezeljük, tárgyalunk, ugatunk, utcára megyünk vagy épp leszarjuk, már elnézést. Akinek a haját 89 előtt le akarták nyírni a szervek (de nem sikerült nekik), akinek a ruhájáról leszedték a szervek a szegecseket és hetente hívatták be a szüleit a suliba a kinézetéért (identitásom része), az vagy megtanulta vállalni a bármilyen identitását annak minden következményével, vagy elhagyta azt. Én nem hagytam el. Sem a nemzeti, sem a más jellegű identitásaimat. A következmények pedig inkább megerősítették őket. Most akkor mit óvatoskodjak már Európa közepén? Nem az egyenlítői Afrikában vagyunk, se nem Afganisztánban…

Haraszti Gyula

Ez a te ideológiai halandzsád, Szabolcs… Az összes frusztrációdat beleírtad. Meg azt, hogy a Híd politikája számodra vörös posztó, ezért se lehet komolyan venni még a pártmozgalmatok nevét sem. Be vagytok tojva, hogy kiderülne milyen vegyes a lakosság összetétele és szertefoszlana az álom az egységesen birkaként gondolkodó magyar kisebbségről. A helyedben nem mutogatnám.

  • Válasz · 2 n.

Mózes Szabolcs

Nem frusztrációk, hanem jogos kérdések vannak.

  1. Készültek hatástanulmányok, kutatások, amik alapján modellezni tudjuk, egy ilyen paradigmatikus változás (a kettős identitás bevezetése) milyen eredményeket hozna? Magyarán, kedvezne nekünk vagy rontana a helyzetünkön? Nem.
  2. Folyt erről széles társadalmi vita? Nem.
  3. Elkészült az újfajta eredmények jogi érvényesítésének kerete? Nem. Az emberektől azt várják, hogy húzzák az x-et valamelyik mezőbe, úgy, hogy nem tudják, ennek milyen valós következménye lesz.
  • Válasz · 2 n.

Alexander Ambrus

Az úgynevezett második nemzetiségre vonatkozó kérdés beiktatásával árnyaltabb képet lehetne kapni Szlovákia nemzetiségi összetételéről. Ettől félni szerintem nem kellene. Ehelyett inkább az így kinyert adatok értékelésére, tanulmányozására kellene felkészülni.

  • Válasz · 2 n.

Haraszti Gyula

Volt rá 10 év, hogy kutatóink ennek szenteljék idejüket a néha felesleges múltturkáló életrajzíró és szentté avatási procedúrák helyett. Nem tették. A dolog 5 éve benne van a köztudatban, az hogy ti páran csak most ébredtek fel a csipkerózsika álmotokból ne máson kérjétek számon. Főleg pedig ne akarjátok eldönteni, hogy mi a jó az összes nemzetiségnek, mert nem csak röhejessé váltok, hanem utálni is fognak benneteket …

  • Válasz · 1 n.

Morvay Péter

Haraszti Gyula Meggyőződésem (tudom), hogy az Összefogás egy részének semmi gondja ezzel az új szabállyal. Vannak ott is normális emberek, akik progresszíven gondolkodnak és megértették Ábel érveit. A gond ott van, hogy ezt mi találtuk ki anno. És ami tőlünk van, az az ördögtől való. Hamar beletanultak a fiúk, hogyan kell “politizálni”😀

  • Válasz · 1 n.

Fiala-Butora János

Morvay Péter “normális emberek”, “progresszíven gondolkodnak”

Olvasd el kérlek lejjebb a hosszas fejtegetésemet arról, hogy milyen releváns problémája lehet egy progresszív és normális embernek is azzal, ahogy a második nemzetiség bevezetésre került (itt kezdődik: https://www.facebook.com/Gy…/posts/1865805930239538…). Nem biztos hogy az ő készülékében van a hiba, vagy olyan csökött maradi bunkó hogy nem képes megérteni az érvelést.

Mondjuk te is beletanultál abba, hogyan kell politizálni. Nem tudom érzed-e, hogy ez ugyanaz a jó magyar – rossz magyar felosztás, amit mások alkalmaznak veletek szemben. Csak itt “progresszív” meg “normális” áll szembe a “maradival” meg “nemnormálissal”. Egyik oldalról sincs ennek sok értelme. Esetleg meg lehetne próbálni odafigyelni arra amit a másik tényleg mond. Én kívülről nézem ezt a cirkuszt, és nem vicces.

(És ha már “ti találtátok ki”, akkor esetleg a bevezetés módjáért is lehetne vállalni a felelősséget, és nem automatikusan csípőből hárítani már előre.)

  • Válasz · 1 n.

Haraszti Gyula

Fiala-Butora János egyezzünk meg abban, hogy ha van adat akkor lehet így és úgy értelmezni, ha nincs akkor se infó, se lehetőség az értelmezésre… azon szívózni, hogy majd a jövőben valamelyik kormány hogyan fogja értelmezni az adatokat teljesen irreleváns. Ha a hitvita és az egymásra mutogatás miatt lesz 50 ezres mínusz, mert az emberek így fognak jelezni a politikusoknak… az üzenet lesz…

  • Válasz · 1 n.

Morvay Péter

Fiala-Butora János Én szívesen éldegélek a rózsaszín buborékomban tovább. Számomra a modern gondolkodás az egyetlen elfogadható alternatíva, és az, hogy egy vegyes családból származó valakit mostantól nem kell döntésre kényszeríteni, az szerintem eléggé modern és rendben is van. De igazad van, a “normális” szót egyáltalán nem szoktam használni, most kiszaladt. My bad. Ami pedig a technikai részét és az adatfeldolgozást illeti, az a szakértők asztala (lesz). Én az ötletet, mint egy toleráns gesztust támogatom és igazából nem is nagyon látok benne veszélyt. A vegyes családok tagjai és a gyökereihez kevésbé ragaszkodó emberek is kitöltik a kérdőívet, így ha toleránsra és szexire vesszük az üzenetet, akkor a hozadék lenyomja a deficitet, már ha lesz olyan egyáltalán. A hozzászólásommal pedig csak arra akartam rávilágítani, hogy képmutatásban már az Összefogás sem marad le tőlünk sokkal. 😃 És én mondhatok ilyet, ugyanis sosem akartam ilyen emberekkel megegyezni egy közös pártban, és valószínűleg nem is fogok.

  • Válasz · 1 n.

Fiala-Butora János

Haraszti Gyula “egyezzünk meg abban, hogy ha van adat akkor lehet így és úgy értelmezni, ha nincs akkor se infó, se lehetőség az értelmezésre… “

Ebben nincs vita köztünk Gyula.

“azon szívózni, hogy majd a jövőben valamelyik kormány hogyan fogja értelmezni az adatokat teljesen irreleváns.”

Abban egyezzünk meg, hogy sajnos nem tudjuk, ez a kormány hogyan tervezi értelmezni az adatokat, és ez probléma. És szerintem ez korántsem irreleváns. Szerintem nincs olyan szakértő, aki szerint ez irreleváns. Ábel sem mondja, hogy irreleváns, nagyon is fontosnak tartja, hogy jól értelmezzék az adatokat.

“Ha a hitvita és az egymásra mutogatás miatt lesz 50 ezres mínusz, mert az emberek így fognak jelezni a politikusoknak… az üzenet lesz…”

A hitvitát szerintem itt te folytattad, amikor a haladást meg a progressziót kérted számon olyan embereken, akiknek nem az elvvel van problémájuk, hanem a megvalósítással. Nem kell egyetértened az érveikkel, de az, hogy a kormány értelmezése irreleváns, semmivel sem progresszívabb álláspont annál, hogy nem mindegy hogyan értelmezi a kormány az adatokat. És ebben van a két álláspont közti különbség.

  • Válasz · 1 n.

Fiala-Butora János

Morvay Péter „Számomra a modern gondolkodás az egyetlen elfogadható alternatíva, és az, hogy egy vegyes családból származó valakit mostantól nem kell döntésre kényszeríteni, az szerintem eléggé modern és rendben is van. …. Ami pedig a technikai részét és az adatfeldolgozást illeti, az a szakértők asztala (lesz).”

Ezek szerint nem olvastad, amit írtam. Akikkel vitatkozol, azoknak nem magával a kettős nemzetiséggel van bajuk, hanem azzal, ahogy a kormány ezt figyelembe fogja venni. Merthogy ennek jogkorlátozás is lehet a vége, illetve a jelenlegi állás szerint az lesz (ami persze bármikor változhat, de a bizonytalanság már megvan). És ebben a te álláspontod (hogy mindegy mi lesz, majd valaki eldönti) semmivel sem progresszívebb azoknál, akik azt mondják, hogy egy közpolitikai lépést, ha bevezet valaki, legalább mondja meg, mi ennek a célja és tervezett következménye. Az MKP és az Összefogás is támogatta a kettős nemzetiséget, amíg arról volt szó, hogy ez jogkiterjesztően (kumulatívan) fogják értelmezni – együtt küldött ilyen jellegű közös nyílt levelet a három párt ősszel. Becsapod magad azzal, ha elhiteted magaddal, hogy a te álláspontod a „progresszív” – ha én is címkézgetnék, akkor a te álláspontodra is találhatnék csupa pejoratív jelzőt a joguralom, a jogbiztonság és más liberális jogállami alapelvek ignorálásáért, de szerencsére leszoktam erről.

„a hozadék lenyomja a deficitet” – ebből látom, hogy nem olvastad, amit írtam. És mivel nem olvastad, a tisztánlátás kedvéért hozzáteszem: én is támogatom a kettős nemzetiséget, az ellenérvek ellenére, de az ellenérvek szerintem nagyon is valósak, csak egy ideológiai buborékból tűnnek maradiságnak. Csak halkan megjegyzem, hogy az olyan maradi, pusztuló, 19. századi szellemiségű, közismerten minden kisebbséget elnyomó rezsimek is mint Dél-Tirol meg Finnország nem használják a kettős nemzetiséget, mindenkit valamelyik nyelvi közösség tagjaként regisztrálnak és tartanak nyilván. Majd megtanulják tőlünk hogy kell ezt bevezetni.

  • Válasz · 1 n.

Haraszti Gyula

Fiala-Butora János mi lesz, ha holnap megállít a rendőr és nem lesz nálad az oltási bizonyítvány, amit jövőre fognak bevezetni… Kb. ezért irreleváns a dolog.

  • Válasz · 1 n.

Haraszti Gyula

Vagy van népmesei motívummal is ugyanez, a hagyományőrzők számára.

  • Válasz · 1 n.

Haraszti Gyula

Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egy juhászlegény. Mit gondolt, mit nem, azt mondja az öreg juhásznak: -Bátyámuram, menjünk be a faluba, szeretnék megházasodni! Kérdi az öreg juhász: -Hát van-e már jegyesed? -Még nincs, de majd lesz, bátyámuram. Jól van, bemennek a faluba. Ott kérdik ettől is, attól is, hogy hol van leány a háznál, aztán egy helyre beigazítják. Bemennek a házba, otthon volt a gazda, a felesége, a leánya, s az öreg juhász mindjárt elémondja, hogy mi járatban vannak. A gazda is, a felesége is, egyszeriben azt mondták, hogy ők nem bánják: a leány eladó, a legény ügyibevaló, egy koldustarisznyából legyen kettő. Leültetik a vendégeket, s a gazda leküldi a leányt a pincébe, hogy hozzon fel bort. Lemegy a leány a pincébe, ottan talál egy kicsi baltát, azt a kezibe veszi, nézegeti. Aztán egyszerre elkezd sóhajtozni, keseregni magában. -Istenem, istenem, ha én férjhez megyek, lesz nekem egy kisfiam. Annak a kicsi fiúnak Kelemenke lesz a neve. Kelemenkének lesz egy kis ködmenkéje. Ha ez a kicsi Kelemenke egyszer lejön a pincébe, s fel találja venni ezt a baltát, véletlenségből megvágja magát, s meghal. Kire marad a kis ködmenke? Elkezdett erre sírni, de olyan keservesen, hogy a szíve is majd meghasadt belé. Nem győzik várni, lemegy az apja a pincébe. -Hát téged mi lelt, leányom, miért sírsz? Elmondja a leány keserves sírással, hogy mire gondolt. Eleget vigasztalja az apja, hogy így, meg úgy, legyen eszed, leányom. De a leány csak sírt keservesen, nem akart felmenni. Utánamegy az anyja. Annak is elkesergi, hogy kire marad a kis ködmenke. Lemegy az öreg juhász. Öreg juhász után a vőlegény, s azoknak is éppen úgy elkesergi: -Istenem, istenem, ha meghal a kis Kelemenke, kire marad a kis ködmenke? Azt mondja az öreg juhász a vőlegénynek: -No, öcsém, azt tanácslom neked, hogy ezt a leányt addig el ne vedd feleségül, míg három ilyen bolondot nem találsz a világon. -Én bizony meg is fogadom a kend tanácsát – mondja a legény, s azzal otthagyták a leányt a pincében. Az öreg juhász ment vissza a tanyára, a legény pedig ment bolondok után. Ment, mendegélt, s ért egy faluba. Betér egy házba, s hát látja, hogy ott egy ember vasvillával hányja a diót a padlásra. -Mit csinál kend, bátya? – kérdi a legény. -Jaj, ne is kérdezze, öcsémuram, három esztendeje hogy hányom ezt a diót, s nem tudom felhányni a padlásra. “No – mondja a legény magában -, már találtam egy bolondot.” Zsákot kért az embertől, abba beleszedte a diót, s fölvitte a padlásra. Aztán ment tovább. Amint ment, mendegélt, benéz egy udvarra, s hát ott egy asszony úgy fonja a gyapjat, hogy a birkát felkötötte a rokkára. Kérdi a legény: -Mit csinál kend, nénémasszony? -Gyapjat fonok, öcsémuram. -Hiszen azt nem úgy kell csinálni, nénémasszony. Mindjárt megmutatta, hogy kell. Szépen lenyírta a birkáról a gyapjat, s mondta az asszonynak: -No, most mossa meg, ha megszáradott, gerebenezze meg, s úgy kösse a rokkára a gyapjat. Azzal otthagyta az asszonyt, s amint ment kifelé, mondotta magában nagy örömmel: megtaláltam a második bolondot is. Megy, mendegél a legény, s egy olyan faluba ér, ahol éppen akkor építették fel a templomot, de a templomra nem vágtak ablakot. A bíró kiparancsolta az egész falut, hogy hordjanak a templomba világosságot. Ment az egész falu, még a gyerekek is. Vittek egy-egy zsákot. A zsák száját arra tartották, amerre a nap sütött. Mikor aztán azt gondolták, hogy tele van a zsák világossággal, hirtelen bekötötték a zsák száját, szaladtak a templomba; ott a zsákot kioldották, hadd áradjon ki belőle a világosság. Hej, mondja a legény, megvan a harmadik bolond is, de még több a háromnál. Megtanította az embereket, hogy a templomra ablakot kell vágni, s úgy lesz világosság. Azzal szépen megfordult, visszament a mátkájához, s még aznap megtartották a lakodalmat. Itt a vége, fuss el véle!

  • Válasz · 1 n.

Mózes Szabolcs

Haraszti Gyula Nagyon elegánsan szét tudod kenni a felelősséget mindenkire, hogy hát miért nem kutattuk, az igazság viszont az, hogy ha valaki be akar vezetni egy ilyen alapvető változást, akkor a változtatás része, hogy először megvizsgálja, mit fog ezzel okozni, és a vizsgálat eredménye alapján lehet a kérdéseket is beállítani. Ezt mulasztották el az elvtársak.

Ha figyelmesen elolvastad volna a cikket, láthattad volna, hogy nem azt állítom, a második nemzetiség vagy a kettős identitás semmiképpen se legyen a népszámlálásban. (“Aspoň dovtedy, kým nebudeme mať hodnoverné informácie o krátko- a dlhodobých dôsledkoch zavedenia dvojitej národnosti. Nebráňme sa novým nápadom, len nepremysleným a politicky motivovaným ťahom!”) Azt állítom, hogy egy ilyen alapvető változást rendesen elő kell készíteni.

A történész kollégák pedig gondolom megköszönik majd neked, hogy munkájukat “felesleges múltturkáló életrajzírásnak” minősíted…

  • Válasz · 1 n.

Haraszti Gyula

Olvass mesét…

… és a “szentté avatási procedúrákat” kifelejtetted.

  • Válasz · 1 n. · Módosítva

Morvay Péter

Fiala-Butora János Elolvastam a hozzászólásod. Tehát azt feltételezed, hogy aki eddig magyarnak vallotta magát, most már emiatt nem fogja első opcióként a magyart jelölni? Össze fogja őt zavarni? Nem támadok, tényleg kérdezem. A V4-ek országaiban is lehet több nemzetiséget megjelölni, de gondolom ezt tudod. A Statisztikai hivatal annyit jelzett, hogy csak a bejövő adatok után tud A-t vagy B-t mondani. Ha a magyarországi modellt választják az adatok feldolgozására, amely egyenrangúként kezeli az első és a második opciót is, akkor az eredmény szinte biztosan pozitívan billen el a kisebbségek számára, és ebben az esetben kell a kampány a második opció kitöltésére. Magyarországon az elmúlt húsz évben minden kisebbség növelte a létszámát a 2001-es adatokhoz képest. Legkevésbé a szlovénok, ők “csak” 134%-kal. A németek 602%-kal, ami 186 ezer főt jelent. De ezt hagyjuk, ez az ideális forgatókönyv. A lengyel modell nem veszi egyenrangúnak a két opciót. Itt még csak egy népszavazás volt a rendelet bevezetése óta, de a számok így is pozitív irányba indultak el. Ez alól csak a németek és a belaruszok képeznek kivételt. A sziléziai kisebbség, amely előtte is a legnagyobb számú csoport volt, 251%-kal növelte arányát, ami 173 ezerről 436 ezerre nőtt. Ha a magyar modellt használták volna, akkor sokkal nagyobb lett volna a növekedés, nyilván. Ergo, ha a magyar modell lesz a befutó, nagyot ugorhatunk létszámban, ha pedig a lengyel, akkor sem történik semmi. Pontosabban, nem nyirbálják meg a kisebbségi vagy nyelvi jogokat. Már ha a közép-európai trend érvényesül Szlovákiában is, de miért ne az érvényesülne. Eszemben sincs okoskodni János, nem is értek ehhez annyira, mint te, de én nem látok itt olyan veszélyt, ami miatt riadót kellene fújni. Arról nem is beszélve, amit feljebb írtam. Egy ilyen gesztus pozitívan hathat a többség és a kisebbségek együttélésére. Még akkor is, ha a lengyel modellt válasszák. És hozzátenném, hogy mindeközben sem Bukovszky Laci, sem pedig Ábel nem ülnek a seggükön és várják, hogy mi lesz. 🙂

EDIT: azt elfelejtettem odaírni, hogy teljesen egyetértek azzal, hogy a nyelvi jogokat ne kössék ezentúl a nemzetiségi adatokhoz, mert az fura helyzeteket eredményezhet. (pl.: magyarul beszélő romák)

  • Válasz · 1 n. · Módosítva

Fiala-Butora János

Morvay Péter “Tehát azt feltételezed, hogy aki eddig magyarnak vallotta magát, most már emiatt nem fogja első opcióként a magyart jelölni? Össze fogja őt zavarni?”

Azt mondtam, hogy lesz bizonyos számú ember, aki így fog tenni. Amire a külföldi tapasztalatok is utalnak. De egyébként nem nehéz belátni, hogy például a ruszinok múltkor sok Pozsonyban élő ruszin leszármazottat szólítottak meg azzal, hogy igaz hogy ők már szlovákok, de az őseik kedvéért és a ruszinok támogatása érdekében jelöljék be a ruszin nemzetiséget (pl. Ivan Miklossal kampányoltak). Nem nehéz belátni, hogy ezek között bőven lesz olyan, akik kettős nemzetiség esetén elsőnek a szlovákot adják meg, másodiknak a ruszint. Hasonló csoport minden nemzetiségnél van, a magyar szórványnál is. Nem beszélve a romákról. Most egy magyar anyanyelvű romának sajnálatos módon választania kell a két identitása között, de mivel a nyelvi jogai atttól függnek, hogy magyarnak vallja magát, sokan így tesznek. Kettős nemzetiség esetén köztük is lesz bőven, aki első helyen lesz roma és másodikon magyar, ami a valós identitásképlete – viszont ebben az esetben a nyelvi jogai elveszhetnek. Nem tudom melyik nemzetiségnél hány ilyen ember lesz, mekkora számokról beszélünk. Azt tudom, hogy minden szakmabeli azt preferálja, hogy mindkét nemzetiséget vegye figyelembe a kormány (kumulatívan), a vita és az egész bevezetés ezzel a feltételezéssel is zajlott le, és máig nincs erre semmilyen elkötelezettség, nyilatkozat (nem beszélve jogszabályi rögzítésről), sőt a legutóbbi nyilatkozatok sajnálatos módon pont ellentmondanak ennek. Én ennyit tudok mondani. Meg annyit, hogy ezeknek az információhiányos és jelentős mértékben kormányi mulasztáson alapuló helyzetnek az értékelésekor én személy szerint mellőzném a mindenféle pozitív és negatív jelzőket, a progresszívtől a hazaárulóig. De ezt már mondtam.

“A V4-ek országaiban is lehet több nemzetiséget megjelölni, de gondolom ezt tudod. ” Úgy látszik akkor mégsem olvastad amit írtam. Mert hogy ott pont ezzel példálóztam.

Botond Bőtös

Mózes ugyanúgy képtelen elfogadni a társadalmi valóságot és a többes identitást, ahogy orbánista és matovicsista pszeudokonzervatív elvtársai azt, hogy a család fogalom jelentése tágabb értelmű. Arról nem is beszélve, hogy a Híd-Most projektje régiónkban egy olyan progresszív találmány és megvalósulás, ami épp az ilyen mózesszabolcsi nacionalista érvelésből mutat kiutat. Az, hogy az erdélyi magyarok ezt a gondolatot nem támogatták, inkább rájuk nézve kínos, kiábrándító, hogy ez a típusú romániai bezárkózás most pozitív példaként jelenik meg az érvelésben. Egy tisztességes szlovákiai magyar politika csak akkor jöhet létre, hasonlóan az országos szlovákiai politikai-gazdasági megtisztuláshoz, ha a magyar etnikai párt és szatelitszervezetei megtisztulnak az orbánista vezetéstől, politikájától és 19. századi gondolkodásuktól. Ez a szlovákiai magyar politika potenciális demokratikus fordulatának a minimuma.

  • Válasz · 1 n.

Haraszti Mária

Botond Bőtös Nem szólva arról, hogy abból a mérhetetlen anyagi és más támogatásból, amit ez a réteg évtizedek óta elhasznál, valóban lehetett volna (lehetne!) naprakész statisztika, felmérés és hatástanulmány, amire VALÓBAN és megbízhatóan lehetne hivatkozni. De NEM szakemberekre, kutatásokra, objektív tények gyűjtésére használták fel, csupán eldorbézolnak ők is mindent.

Amúgy meg a népszámlálás NEM a „kettős identitást” méri, hanem a 2020. december 31. napjára érvényes állapotot. Senki se KÖTELES két nemzetiséget megadni. Vagyis ha nem hülye kampányplakátokra, hanem (Bayer Zsolt meg hasonlók HELYETT) értelmes emberek megnyilvánulásaira adnák a pénzt ki, akkor nem kéne légből kapott ideológiákkal házalniuk.

  • Válasz · 1 n.

Zorán Ardamica

Botond Bőtös Én még azt sem rovom fel neki, hogy nem tudja elfogadni, ehhez joga van. De a saját nevében. Nem szabadna ezt általánosítani és magyar érdeket kreálni belőle.

  • Válasz · 1 n.

Győry Attila

Botond Bőtös Te Botond…Magyarázd el nekem…nem provokállak – és nem is követek senkit – csak úgy magamtól…

Az én véleményem is az, hogy NE legyen 2 féle nemzetiségi azonosság – hanem csak 1.

Vagyis: Ha én magyar vagyok – akkor magyar…

Én tudom.

DE mi van a janicsárokkal – ugye – mindenki ismeri ezeket, akik szlovák sulikban szocializálódtak – nekik nagy lecsó van a fejükben – nem is tudják micsodák – magyarok vagy szlovákok…Ezek össze-vissza fognak kaparni…

Kérdés: Mitől jó az, hogy valaki beirhat 2 féle nemzetiséget?

Tehát ÉN: szlovák is meg magyar is vagyok?

Nem értem.

Most tényleg kiváncsi vagyok az érveidre – meggyőzhetsz – mert meggyőzhető vagyok…

  • Válasz · 1 n. · Módosítva

Zorán Ardamica

Győry Attila Ha te úgy érzed, hogy egy, akkor írj be egyet szíved szerint. Az jó. Aki meg másképp érzi, írja úgy, az is jó.

  • Válasz · 1 n.

Haraszti Gyula

Győry Attila és a lányod?

  • Válasz · 1 n.

Győry Attila

Haraszti Gyula Mi az, hogy a lányom? Magyar. Magyar érzelmű – se több, se kevesebb. Ha pl. az apám szlovák lenne…és úgy nevelt volna, hogy a szlovák identitásom erősebb legyen – akkor pardon nélkül írom be, hogy szlovák. De nem leszek – szlovák és magyar…Kicsit zavaros…

De tudod mit – nagyon érdekelne – van itt egy speciális 2 identitású család – Diána Marosz – akiről tudjuk a részleteket….

Kiváncsi lennék – az ő gyermekei – akik tudom, hogy egészséges 2 identitásban nőttek fel…

ŐK hogyan látják…Apa szlovák, szlovák környezetben élnek…anya magyar…magyarok…

Nos – náluk eltudom képzelni a szlovák és magyar nemzetiséget egyben…

DE egy felvidéki magyar családban – magyar szülőkkel, kultúrával – hogyan mégis?

Tényleg érdekelne Diána gondolatai a témában…

  • Válasz · 1 n.

Haraszti Gyula

Győry Attila OK… tudod…, Heilderbergben van egy ismerős tanár család, akik örökbefogadtak két fekete gyereket. Az egyik Haitiről származik a másik valahonnan Afrikából. Számukra természetes volt, hogy a gyerekek kötődjenek ahhoz a kultúrához is, ahonnan elszakították őket. Annak ellenére, hogy mindkét gyerek német állampolgár és német az anyanyelve, mert a sajátját nem is volt ideje megtanulni.

  • Válasz · 1 n.

Haraszti Mária

Győry Attila Diána ezerszer megírta, kikereshető. Nekik nem probléma, hogy két kultúrához is ragaszkodnak, hanem kiterjedés és lehetőség. (Ahogy bárki másnak is az lenne, ha élné is a kultúráját. Mert az, hogy milyen nyelven nézi valaki a szappanoperákat, vagy melyik használati utasítást olvassa el a soknyelvű konzervdobozon, ebben az esetben irreleváns. A FOGYASZTÁS nyelve nem egyenlő a kultúrával és az anyanyelv tudatos vállalásával, használatával, pláne nem a műveltséggel, művelődéssel és alkotással, pláne nem annak minőségével ésatöbbi.)

  • Válasz · 1 n.

Mária Prékop

Számomra ez a kérdés a vegyes házasságból származó gyerekek identitása miatt érdekes. Mikor megkérdezik, hogy ő most magyar vagy szlovák-e. Mintha azt kérdeznénk, kit szeretsz jobban? Anyát vagy apát? Van, aki szeret ilyeneket kérdezni…

  • Válasz · 1 n.

Haraszti Mária

Mária Prékop Pontosan. Miért kéne a valóban kettős identitásúaknak, akiknek a száma nyilván jócskán megnövekedett a 100 év során, kizárniuk az egyiket? Én duplán vagyok magyar (a magyar nacionalisták szerint meg egyszer sem, mert nem hordok kokárdát, se árvalányhajas rámás csizmát, amikor lemegyek az üzletbe, ráadásul értek más nyelveken is, ami eleve árulás, ugye, mert nem tudnak félrevezetni, mint azt, aki csak egy nyelven tájékozódik…), de ha sokat bosszant a MÓzes, mohikánnak fogom magam jelölni, duplán.

  • Válasz · 1 n. · Módosítva

Diána Marosz

Győry Attila A magam részéről teljesen természetesnek tartom, hogy valakinek két nemzetisége is lehet. Mi a tíz évvel ezelőtti népszámlálásnál a gyerekeinket magyar nemzetiségűként tüntettük fel, mivel úgy gondoltuk, a kisebbséget kell támogatni. Közben persze teljesen tudatában voltunk, hogy a gyerekek nemcsak magyar, hanem nyilván szlovák nemzetiségűek is, ha egyszer az apjuk szlovák. Ha lett volna lehetőség, akkor a szlovákot is bejelöljük. Épp ezért én nagyon örültem, hogy most két nemzetiséget is be lehet jelölni. Szerintem rengeteg olyan ember van, akit ez érint, és akinek eddig muszáj volt választania és valamelyik kötődését ignorálnia ahhoz, hogy választ tudjon adni erre a kérdésre. A napokban próbáltam tájékozódni ebben a vitában, olvastam sok mindent pro és kontra, de még mindig csak azt tudom mondani, hogy a magam szemszögéből jónak tartom az új változatot. Itt egy egy évvel ezelőtt írt cikkem nemzetiség témában, ha valakit részletesebben érdekel a dolog: https://vasarnap.com/archivum/nemzetisege

Nemzetisége?

VASARNAP.COM

Nemzetisége?

 

  • Válasz · 1 n.

Ľubo Navrátil

Botond Bőtös Hát ezt így én, feletótoként, nem merném megírni. De így van.

  • Válasz · 1 n.

Ľubo Navrátil

Győry Attila Te úgy érzed, én például nem. Te se vagy magad, meg én se. Én szlováknak vallom magam, de beírnám mellé a mygyart, mert nekem ez természetes. Hát mindenki írja be azt, ami természetes neki és ebbe a politikus ne pofázzon bele. A politikus aztán dolgozzon az adatokkal és probálja úgy csinálni, hogy neked is meg nekem is megfeleljen. Mi ezen a nehéz?

  • Válasz · 1 n.

Haraszti Mária

Győry Attila Aki szlovák iskolában szocializálódik és válik szlovákká a szülei vagy a maga akaratából azokkal mit akarsz már megint??? Ha valaki nem képes egyetlen kultúrában sem nevelni a gyerekét, hanem bedugja akárhová, hogy csináljanak belőle akármit, csak „érvényesüljön” az életben, hát annak annyi. Ha eleve semmilyen kultúrája nem volt leszámítva, hogy nyögött valamilyen nyelvjárásban, akkor a közösség KULTÚRÁJA szempontjából mit ér? Semmit. Még csak nem is fogyasztó. Nem vesz tőled könyvet, nem jár színházba, nem magyar zenét hallgat. Akkor miért nem lehet elengedni, ha már nem akar hozzánk tartozni? Menjen. Én remélem, hogy egy-két generáció múlva lesz a családjában valaki, aki valamilyen kultúrában otthon lesz, akármilyenben, nem csak lézengő lesz, hanem alkotó is.

Próbáltad már elképzelni, milyen lehet pl. angolnak lenni? Mert lehet: két generáció alatt megtanulható az is. És semmivel sem rosszabb, mint a magyar.

Nem mi vagyunk a világ közepe. Ahogy a történelem során folyamatosan, eltűnenk egészen nagy nemzetek is, mert eljár fölöttük az idő. Ha fölöttünk is eljárt, akkor nézzünk szembe vele, vegyük tudomásul, vagy válaszsunk magunknak olyan tudós embereket vezetőnek, akik KÉPESEK önös érdek nélkül MEGOLDÁSOKAT és JÖVŐKÉPET rajzolni, amit követhetünk mint közösség. Ennyi.

  • Válasz · 1 n.

Erika Törzsök

Botond Bőtös Nem artana a magyarországi ‘nagymagyaroknak’ is megírni ezt!

  • Válasz · 1 n.

Botond Bőtös

Győry Attila Hello Attila!

Megpróbálom elmagyarázni, nem vettem provokációnak a felvetésed, mert a realitás az, hogy sokan gondolják még úgy, ahogy te, márpedig ezek az emberek megérdemlik a válaszokat, főleg, ha érdeklődnek is. Ráadásul azt hallottam rólad, régen fasza liberális csávó voltál, úgyhogy biztosan nyitott vagy a párbeszédre.

  1. Ha te magyarnak érzed magad, akkor írd be azt. De engedjük meg azoknak is, hogy beírják azt, ahogy éreznek. Akár azt is, hogy két nemzetiséget jelölnek meg. Ahogy előbb jeleztem, ez ugyanaz a logika, ahogy egy modern jogállamban a világ legtermeszétesebb dolga lehet az, ha egy hetero pár összeházasodik, de a plurális republika megengedi, hogy homoszexuálisok is házasodhassanak. Aki ez ellen kezd el szélmamlomharcot vívni, és a jogokat szűkíteni próbálja, az nem érti a plurális polgári demokrácia lényegét.
  2. Mi az, hogy janicsár? Ez a nyelvi pejoratív kifejezés ugyanolyan színvonaltalan és méltatlan, amikor a Fidesz “migránsozni” és “sorosozni” kezd. Kikérem magamnak ezt a hangnemet szlovák iskolában végzett magyar ismerőseim, barátaim nevében is! Ezzel nemcsak őket degradálod, de eléred azt is, hogy a magyar identitásukból fakadó magyar önazonosságukat roncsolod. Lássuk be, ki szeretne egy olyan nyelvi-kulturális közösséghez tartozni, ahol ki tudja milyen felsőbb hatalom által kiválasztott nacionalista főpapok meg akarják határozni – felűlről! – ki a magyar és kinek van joga ehhez a mesterséges nyelvi-kulturális konstrukcióhoz tartozni. Ez öntökönrúgás, saját magatok alatt vágjátok a fát.

Másképp fogalmazva: jussunk már el 1945 után végre odáig, hogy az ember nemzetisége, vallása, identitása ne legyen a politikai-hatalmi játszmák által legolcsóbb módon kihasznált, ösztönökre ható eszköze. Attila, értsd meg, a nemzetiség nem egy veled született valami, ez csak így a nacionalista emberek fejében létezik. Mert az élet gyönyörű példákat produkál: egy szlovák és egy magyar nemzetiségű ember szerelméből születhetnek olyan gyerekek, akik kettős, többes identitásban nőnek fel, ezt érzik magukénak, természetesnek. Egy vegyesházasságban született többesidentitású gyerek nem “áruló” lesz, hanem éppen fordítva: kinyílik előtte a világ, kilép hagyományos nacionalista kereteiből és rácsodálkozik, hogy a világ összetettebb, ahogy azt a templomban és az alapiskolában hallotta. És ez a pozitív hozzáállás sztem inkább megtarthatja a magyar nyelvet és kulturát azokon a területeken, ahol őseink éltek, mint egy kireksztő megközelítés.

Persze, nem vagyok naív, ahogy Magyarországon vagy Csehországban, úgy nálatok is ez a gondolkodás nem menő, tolódik minden szélsőjobboldalra, és a humanista, demokrata gondolkodású emberek már csak utódvédharcot folytatnak maradék romjainkért, amik még megmaradtak. Ha az OLANO és Gyimesi bullshitje átmegy, az egy újabb szeg a közösségetek koporsójába.

Prága, 2021 január 28-án.

  • Válasz · 1 n. · Módosítva

Botond Bőtös

Ľubo Navrátil hidd el Lubo, ilyen szövegeket “egészmagyarként” veszélyesebb ma leírni, mint “féltótként” 🙂 – viszont jártam sokat felétek, tudom, mi a realitás, milyen tarka vidék az a Dél-Szlovákia. Egyik legjobb párkányi barátom édesapja egy Morvaországból délre telepített cseh, édesanyja egy magyar Alföldről kitelepített tót kislány 🙂 Na ők az ilyen Mózes-féle nacionalistákat a hátuk közepére kívánják, viszont jobban megtanultak magyarul, mint sok szlovákiai magyar szlovákul és a 60-as éveken Illés koncetre szöktek át még a komppal Budapestre. Több közük van a magyar kultúrához, mint az ilyen orbánista homo novusoknak, ebben biztos vagyok!

  • Válasz · 1 n.

Győry Attila

Botond Bőtös 🙂 Köszi…Már leesett…

Egy korábbi hozzászólásomban már jeleztem – elolvastam itt mindent – Dianától Harasztin keresztül Zoránig – és meggyőztek…

Rendben van – elfogadtam a 2 féle identitást…

Olvasd el csak Dianának a válaszom…

  • Válasz · 1 n.

Botond Bőtös

Győry Attila (technikai megjegyzés: most jutottam el a kommentedhez és egyből válaszoltam, többieket nem olvastam még. Olvasom a reakcióidat is, kosz, hogy szóltál)

  • Válasz · 1 n.

Zorán Ardamica

Akkor én így, ha szabad ideszemetelnem:

https://parameter.sk/egy-vagy-ketto-nemzetiseg-vagy-tobb…

PARAMETER.SK

 

  • Válasz · 1 n.

Ľubo Navrátil

Zorán Ardamica Itt minden megvan írva.

  • Válasz · 1 n.

Fiala-Butora János

Zorán Ardamica Bocs Zorán, de azt hiszem elmentél a lényeg mellett. Nem egyszerűen arról van szó, hogy a kettős nemzetiség “lerontja az arányokat”, stb. Arról van szó (vagy arról is szó van – kinek mi tetszik), hogy hónapok óta nem hajlandók az érintett szervek kijelenteni, hogy a második nemzetiség is teljes értékű nemzetiségnek számít a közpolitikai döntések szempontjából. Mindenki, a te cikked is feltételezi, hogy ez így lesz, de kaptak erről néhány világos kérdést, és egyszerűen nem hajandók megválaszolni. És Bukovszky legutóbbi nyilatkozatai pont azt suggalják, hogy a második nemzetiséget nem így fogják számolni. (lásd pl.: https://www.facebook.com/splnomocnenecpremensiny/posts/796469447749533

“Národnostné dáta sa budú odvíjať od výsledkov odpovedí na hlavnú otázku „Aká je vaša národnosť“, kde sa uvádza len jedna možnosť. Vyhodnotenie podotázky „Hlásite sa k ďalšej národnosti“, bude štatistický úrad vyhodnocovať len po získaní relevantných údajov. Ale nazdávame sa, že každý, kto má vzťah k nejakej národnosti, by mal mať možnosť uplatniť si svoje menšinové práva.”)

Tehát szerinte a jogilag releváns “nemzetiség” csak az első nemzetiség, és ő is csak bízik abban, hogy a második helyen bejelölt nemzetiséget is figyelembe veszik a kisebbségi jogoknál, de ezt majd a kompetensek eldöntik, ha látják az eredményt.

Márpedig ha nem, akkor a kettős nemzetiség jogilag komoly visszalépést fog jelenteni minden kisebbségnek (miközben szimbolikusan meg előrelépést, mert pl. látszólag megnő az egyes kisebbségek száma – csak ennek a többletnek egy jelentős része nem lesz releváns a kisebbségi jogok érvényesítése szempontjából – a releváns rész ebben az esetben a módosítás hatását tekintve csökkenni fog).

Én támogatom a kettős nemzetiség megjelölését, mert sok ember indentitását ez pontosabban tükrözi (meg más okokból is, de most nem erről beszélek), de nagyon fontosnak tartom, hogy világos legyen, milyen módon fogják az így kapott adatokat felhasználni. E nélkül nem lehet tájékozottan választ adni a feltett kérdésekre. Azt elég visszásnak érzem, hogy aki támogatja, az az ellenkező oldalon csak fasiszta maradiságot lát (ez most nem neked szól, mert te vigyázol e jelzőiddel, de úgy látom a te figyelmedet is elkerülte a probléma amiről írok). Nyilván van olyan is, de szerintem progresszív liberálisok számára is értelmezhető szempont, hogy ha bevezetünk egy változást, akkor világossá teszik, hogy ennek mi a célja, milyen (jogi és egyéb) következményeket terveznek ebből a közpolitikai döntések szempontjából levonni. És egyébként még mindig nem késő ezt az illetékesek részéről tisztázni.

Egyébként ilyen progresszív/maradi szempontból az egész egy vihar a biliben, mert ami szakpolitikai szempontból tényleg fontos, az nem az egyes nemzetiség meg a kettős nemzetiség, hanem a lakosság nyelvtudása. Nem csak az anyanyelv, hanem hogy összesen különböző szinten hányan beszélik az egyes nyelveket. Erre lehet (csak erre lehet) érdemi nyelvpolitikát alapozni, ami ugye sokkal tágabb fogalom, mint egy-két közvetlenül törvényben szabályozott dolog. Hagyjuk meg a nemzetiséget az identitás szimbolikus kifejezése eszközének, és végre kapjunk már objektív képet az ország nyelvi térképéről, ami nélkül nincs modern, 21. századi értelemben vett nyelvpolitika (és nem csak az). De ez valahogy fel sem merül a nagy vitában.

  • Válasz · 1 n. · Módosítva

Haraszti Gyula

A statisztikai adatok, azok csak adatok. Leírnak egy állapotot. Az adatok értelmezése meg egy szakma. Azt lehet csinálni jól, meg rosszul. Ha politikusok kezébe adjuk, akkor nem számíthatunk jól és szakmaian megalapozott értékelésre. Ha azonban NINCS adat akkor a politikus fantáziálhat kedvére… az sokkal rosszabb.

  • Válasz · 1 n.

Fiala-Butora János

Haraszti Gyula Nem igazán értem mit akartál mondani ezzel. Mindenképpen politikusok kezébe adjuk (egy fontos részét), merthogy a közpolitikai döntéseket egyelőre még ők hozzák meg a világban, és így Szlovákiában is. Ők fogják ezt értelmezni (igazából: jogi és politikai relevanciát adni az adatoknak). Arra nem hajlandók válaszolni már jó ideje, hogy hogyan fogják értelmezni. Igazából nagyon egyszerű kérdés, igen-nemmel lehet válaszolni rá – és nem válaszolnak. Ebben a helyzetben az érv az (nem az én érvem), hogy akkor ne tegyünk eléjük ilyen (kettős nemzetiséget tükröző) adatot, hanem kapják meg a szokásos egy nemzetiséget tükröző adatot, mert arról legalább tudjuk, hogy hogyan fogják értelmezni. Ez nem egy fasiszta/maradi/konzervatív érv, egyszerűen vannak szakmabeliek is, akik így gondolják.

Amit meg én mondok: erre a tisztázásra még mindig nem késő. Sőt, ezt egy éve meg kellett volna tenni, és akkor ezt az egész vitát megspórolhattuk volna. És akkor esetleg a fontosabb dolgokról is szó eshetne.

Nekem egyszerűen rendkívül érdekes, ahogy azonnal mindenki felveszi az ideológiai pózt, és elhiszi magának, hogy itt ő most jó liberálisként a maradiak / jó hazafiként a nemzetárulók ellen harcol.

  • Válasz · 1 n.

Zorán Ardamica

Fiala-Butora János Köszönöm, igen, a cikkben írtam is , hogy nem alaptalan a félelem, csakhogy ezt nem tekintem akkora problémának. Valóban nem szerencsés, hogy bizonyos tanulságok levonásának metodikája nem tiszta még, de pl. az iskolaügyben dolgozom, és naponta jönnek ki új szabályozások, amelyek a tegnapit változtatják meg ad hoc. Tehát attól tartani, hogy valamire nem így, hanem amúgy tekint majd valaki, ami manapság pár ágazatban bevett gyakorlat és elkerülhetetlen, számomra kicsit fölösleges. Már ha nincs a dolog alkotmánytörvénybe foglalva. Egyébként bizonytalan. Igen, az jó, hogy rámutatsz a nemzetiség és a nyelvhasználat fontosságának összefüggésére, mert nem azonos a törvényi háttere a kettőnek, de itt is arról van szó szerintem, hogy ki melyiket tekinti fontosabbnak. Van, akinek a nyelvhasználati garanciák fontosabbak (nyilván ahol a legkisebb százalékban él). De nem lenne jó a két dolgot felcserélni, mert a nyelvhasználat közel sem tükrözi, tehát nem is képezi le a nemzetiségi problémákat. Mifelénk kevesebb a kihalt nyelv, mint pl. az USA-ban vagy Kanadában, de a roma lakosság elég nagy hányada nyelvvesztő (a szórványmagyar és vegyes házasságban születők is sokan vannak), és az ő esetükben a felvett nyelv számos esetben hozzájárulhat a második identitás kialakulásához. A roma nyelvet nem beszélő, apai ágon rumungro (az apa anyanyelve magyar), anyai ágon oláh (az anya még tudja az anyayelvét, de a férjével és a gyerekkel otthon szlovákul beszélt) barátom pl. ilyen alapon szlovák lesz. A szlovák nyelvhasználati garanciákban érdekeltnek fog tűnni az egynemzetiségű felmérésnél mint szlovák anyanyelvű, ha ezt tekintenénk mérvadónak. + az etnikumnak, ha fel lehet tüntetni a romát fogja megadni, így általánosan. Tehát szlovák nemzetiségű és szlovák anyanyelvű lesz, roma etnikummal. A változtatás után Roma (akár kétféle, ha megkülönböztethető lesz) nemzetiségű és szlovák nemzetiségű és harmadiknak magyar nemzetiségű is akarhatna lenni (ha több lenne, mint két lehetőség), szlovák anyanyelvvel. És ő nem kivételes eset. Azért ez így bonyolultabb. Tehát a nyelvhasználat és a nemzetiség kérdései nem összemoshatók és érdemes őket külön kezelni – mindketten tudjuk, hogy ehhez viszont pl. a nyelvhasználati jogok és a nemzetiségi alapon megállapított kvóták különválasztandók lennének, s ezt a mai jogállapot nem támogatja.

  • Válasz · 1 n.

Zorán Ardamica

Ľubo Navrátil leborulós ikont nem találok hirtelen

  • Válasz · 1 n.

Haraszti Gyula

Fiala-Butora János azt akarom mondani, hogy az adat adat. Ha nincs lehet fantáziálni a levegőbe. Ha van, akkor van mire támaszkodni. Ez érvényes mindkét vagy több oldalra. Több lehetőség ennek felmérésére nem lesz, hacsak nem küldöd ki a saját felmérő csapatodat, hogy szerezzen egy statisztikailag értelmezhető vagy értelmezhetetlen mintát.

  • Válasz · 1 n.

Haraszti Gyula

Tegyem hozzá: a légvárépítés alap építőeleme a bizonytalanság.

  • Válasz · 1 n.

Fiala-Butora János

Zorán Ardamica “Valóban nem szerencsés, hogy bizonyos tanulságok levonásának metodikája nem tiszta még”

Hát ez egy nagyon erős eufemizmus. Nem tudjuk, hogy a kormány hogyan tervezi figyelembe venni a második nemzetiséget a (bármilyen kisebbségekre) von… Továbbiak

  • Válasz · 1 n.

Haraszti Gyula

Fiala-Butora János teljesen mindegy. Ha nem lesznek adatok, akkor nem lesz “teljes” a kép. Az meg nem jó. Szakmai szempontból a nincs adat sokkal rosszabb választás.

  • Válasz · 1 n.

Fiala-Butora János

Haraszti Gyula Gyula, nincs olyan, hogy nincs adat. Vagy ilyenféle adat van, vagy olyanféle adat van. Az olyanféle adat lenne a (szerinted meg szerintem) jobb. Az ilyenféle adatról viszont tudjuk, hogy értelmezik, az olyanféle adatról pedig szerintem (ez az állításom) legitim elvárásunk, hogy tudjuk, hogyan fogják értelmezni (vagy legalább mint terveznek), és nem tudjuk.

  • Válasz · 1 n.

Haraszti Gyula

Szakmai szempontból mindegy hogyan értelmezik. Te meg én meg aki akarja, értelmezheti máshogy aztán lehet ütköztetni.

  • Válasz · 1 n.

Fiala-Butora János

Haraszti Gyula “Szakmai szempontból a nincs adat sokkal rosszabb választás.”

Attól függ, melyik szakma szempontjából. A “teljes kép” szempontjából jobb a kettős nemzetiség. Jogilag viszont rosszabb választás, ha utólag kiderül, hogy a kettős nemzetiség jogkorlátozással jár – amire Bukovszky nyilatkozata utal. Merthogy ez elkerülhető. Van kiút: kettős nemzetiség, megnyugtató pozitív értelmezés.

  • Válasz · 1 n.

Haraszti Gyula

Fiala-Butora János szkeptikusan csak annyit teszek hozzá, hogy legalább lenne valami értelmes dolog, amiért hadakozhatna a politikum…

  • Válasz · 1 n.

Zorán Ardamica

Fiala-Butora János Igen, mondják meg előre, ezt én is támogatom (de nem fogják, mert nem érdekük, érdekekről még alább…). Sok mindent hasonlóan látunk. Valószínűleg abban nem értünk egyet, hogy az említett probléma nálad sarokkő, nálam nem. Illetve, hogy egyikünk a pragmatikus szempontot preferálja (amíg nem nyilatkoztak, addig ne támogassuk), másikunk meg nem a napi politikum, hanem az elv felől tekint erre: az identitás (bármilyen fajta, féle stb.) elvitathatatlan jog (kell legyen), akármi is származik ebből. (Ezt is leírtam cikkben más szavakkal). Tehát én kevésbé vagyok óvatos. Arra kérlek, hogy ezt az óvatlanságot és az elvhez ragaszkodást a potenciális veszélyek (vagyis érdekek csak negatív előjellel) ne tekintsd a magyarság ellen való bűnnek. Én ha kellett, egész életemben ráfaragtam arra, hogy az érdekeim nem voltak meghatározók a döntéseimben, ha volt számomra fontosabb szempont az érdeknél. Ezt másoktól nem várom el, csak mondom, hogy sokan vagyunk mazochisták, akik ragaszkodnánk valamihez akkor is, amikor baj is lehet belőle, nem csak haszon. Most látom, hogy ez így leírva egyesekre nézve kemény, tudd, hogy nem rád gondoltam.

  • Válasz · 1 n.

Fiala-Butora János

Zorán Ardamica “Valószínűleg abban nem értünk egyet…”

Félreérted az álláspontomat. Azt hiszem elég világosan leírtam, hogy én támogatom a kettős nemzetiséget. Van vele szembe ez a szerintem komoly érv, ami nálam nem akadálya annak, hogy bevezessék a kettős nemzetiséget, de van akinél meg igen. Én az ő érvüket fejtettem ki, világossá téve, hogy nem az én érvem. Azért fejtettem ki, mert szerintem a te cikked (és itt az egész vita) nem kellően értette meg az ellenérvet, és alapból valami maradi konzervatív (vagy még rosszabb) csökevényt feltételezett benne.

Az én álláspontom az, hogy igenis árulja már el a kormány, hogyan fogják értelmezni az adatokat. Ha ez megtörténik, az egész vita értelmét veszti. Illetve elkerülhető lett volna a vita, ha ezt megteszik. Tényleg volt erről ősszel egy közös 3-párti álláspont, legalábbis szakmai szinten. Szerintem ez a win-win kompromisszum a két (pragmatikus és elvi) megközelítés között.

Egyébként az elvihez hozzátenném, hogy neked a saját nevedben minden további nélkül van jogod vállalni a kockázatot (pl. mert rád nézve lehet, hogy nem is lesz negatív következménye), de mondjuk egy politikai pártnak mások nevében nem feltétlenül, legalábbis több szempontot kell figyelembe venniük (kéretik nem röhögni, most elvekről beszélgetünk). Mindezek mellett én is az elvi állásponton vagyok, csak szeretem tisztán látni az egymásnak ellentmondó érvek erősségeit és gyengéit. Jogászbetegség.

“Arra kérlek, hogy ezt az óvatlanságot és az elvhez ragaszkodást a potenciális veszélyek (vagyis érdekek csak negatív előjellel) ne tekintsd a magyarság ellen való bűnnek”

Ezzel viszont megleptél. Miért tekinteném ezt akármi/akárki ellen való bűnnek? Hogy jön ez ide? A te konklúziód gyakorlatilag az enyém is, de ha nem is lenne, nem szoktam az enyémtől eltérő álláspontokat bűnnek tartani.

  • Válasz · 1 n.

Haraszti Gyula

Fiala-Butora János A kormány nem tudja, nem is gondolkozott ezen, mással van elfoglalva. Kapkod, mint… szóval ne várjuk el, hogy valamit nyilatkozzanak, mert úgyse úgy van mire leírják. A statisztikai hivatal meg ráér, mivel neki az adathalmaz beszerzése a feladata, aztán abból megrendelésre azt állítanak elő amit a megrendelő akar. Ez mindig így volt, így is lesz.

  • Válasz · 1 n.

Zorán Ardamica

Fiala-Butora János Bocsi, tényleg félreértettem (kicsit fáradt vagyok), ebben a magyarázatban az első bekezdésed világossá tette, hogy mit. Én a tiédnek tekintettem a félreértés miatt az általad kifejtett érveket. Most már ez nem áll fenn. Ezért az utolsó bekezdés is értelmetlenné vált, felejtős. Köszi a magyarázatot.

  • Válasz · 1 n.

Haraszti Mária

Fiala-Butora János Én úgy nézem, nincs semmiféle kettős benne. Van A NEMZETISÉG; egy plusz nemzetiség megadhatósága annak, akinek van olyan; és az anyanyelv. VÁLASZOLHAT, feltételes módban.

„Milyen kérdések vonatkoznak a nemzetiségre és az anyanyelvre?

SPLNOMOCNENEC VLÁDY SR PRE NÁRODNOSTNÉ MENŠINY

A lakosok nemzetiségének és anyanyelvének megállapítására három kérdés irányul. A nemzetiségre az alábbi kérdés kérdez rá: „Mi az Ön nemzetisége?”. A lakos az alábbi lehetőségek közül választhat: szlovák, magyar, roma, ruszin, cseh, ukrán, német, morva, lengyel, orosz, vietnámi, bolgár, horvát, szerb, zsidó, román, albán, osztrák, görög, sziléziai, egyéb – ez utóbbi esetben beírhatja a választott nemzetiséget.

A lakos továbbá válaszolhat az alábbi kérdésre: „Egy másik nemzetiséghez tartozónak is vallja magát?”, itt beírhatja a más választott nemzetiséget.

A lakos továbbá válaszolhat a „Mi az Ön anyanyelve?” kérdésre, itt az alábbi lehetőségek közül választhat: szlovák, magyar, roma, ruszin, cseh, ukrán, német, lengyel, orosz, vietnámi, angol, horvát, szerb, olasz, jiddis vagy héber, arab, francia, román, albán, spanyol, egyéb – ez utóbbi esetben beírhatja a választott anyanyelvet.”

Tudtommal Bukovszky nem állított sehol olyat, hogy bármiféle jogkorlátozással járna a második nemzetiség firtatása, az csúsztatás lehetett, ha valahol ilyesmire utalnak.

https://www.narodnostnemensiny.gov.sk/…/8002_info-o…

  • Válasz · 1 n.

Fiala-Butora János

Haraszti Mária Bukovszky ezt így nem mondta ki, de ez következik abból, amit mondott.

A második nemzetiség(hez való kötődés) bevezetése azzal jár, hogy egy bizonyos számú személy, aki egyébként (egy nemzetiség engedélyezése esetén) kisebbségi nemzetiséget adna meg, most a második helyen fogja megadni a kisebbségi nemzetiségét a szlovák mellett. (Tehát lesz X ember, aki eddig bolgár volt, és most szlovák-bolgár lesz. Lesz persze olyan, aki marad csak bolgár, lesz valamennyi bolgár-szlovák, és jön néhány “új” szlovák-bolgár, aki idáig csak szlovák volt, mert nem tudott két nemzetiséget megadni.)

Tehát összességében növekedik a bolgárt első és második helyen megadó személyek száma, de csökken azok száma, akik első helyen a bolgárt adják meg (ahhoz képest, hogy ha csak egyet lehet megadni – most az egyéb csökkenéssel nem foglalkozunk, csak a módszertani változás miatti csökkenéssel).

Ez nem lenne probléma, ha az első és a második nemzetiséget is egyenértékűen figyelembe venné a kormány a kisebbségi csoport létszámának megállapításához. És ez is volt a feltételezés, hogy ez így lesz, a kezdeti vita ezen alapult. És ez így összeségében jogbővítést jelentene, mert így a legtöbb kisebbségi csoport létszáma várhatóan növekedne.

Azonban a kormány fél éve nem hajlandó kijelenteni, hogy tényleg így veszik majd figyelembe a második nemzetiséget. És Bukovszky legutóbbi nyilatkozataiból (amiből az egyiket fent idézem, linkkel) az következik, hogy a második nemzetiséget nem fogják figyelembe venni a csoport látszámának meghatározásánál. Tehát nem két egyenrangú nemzetiségről van szó, hanem csak az első a valódi nemzetiség, a másiknak nincs jogi-közpolitikai relevanciája. És ez így már jogkorlátozás.

Én azt szeretném, hogy a kormány mindkét nemzetiséget vegye figyelembe. De mindenesetre akárhogy is döntenek, már most tisztázzák, hiszen az a polgár aki felelős döntést akar hozni a népszámláláskor, annak tudnia kell, hogy mi a következménye a döntésének. Megjegyzem, hogy ezt a második kérdés bevezetésekor kellett volna tisztázni, két éve.

A magyar pártok nem voltak a kettős nemzetiség ellen, amíg arról volt szó, hogy a második nemzetiség egyenértékű az elsővel. Ezt akarták közösen tisztázni a kormánnyal, közösen küldtek erről levelet októberben (vagy szeptemberben). De azóta a fentiek derültek ki.

Európában egyébként mindkét megoldásra van példa: Lengyelországban a kisebbségi jogoknál nem veszik figyelembe a második nemzetiséget, Magyarországon igen.

  • Válasz · 1 n.

Haraszti Gyula

Tetszik az a “egy bizonyos számú személy” meghatározás. Őszintén, mégis mennyi az annyi? Saccperkábé.

  • Válasz · 1 n.

Fiala-Butora János

Haraszti Gyula Miért, te ezt hogyan fogalmaznád meg? Vagy te tudsz számokat minden kisebbségre (merthogy ez mindegyiknél játszik)? Te láttad azokat az el nem készült hatástanulmányokat amik legalább valami becslésre alapot adnának?

  • Válasz · 1 n. · Módosítva

Haraszti Gyula

Hatástanulmány? Mire hatás? Adatokat szeretnék látni arról, hogy a 460 ezres magyarságból mennyi a roma. 10 ezer vagy 100 ezer? Saccold már meg légy olyan szíves. Van rá más mód hogy megtudjuk, ha az anyanyelv mint kritérium nem eléggé működik?

  • Válasz · 1 n.

Petőcz Kálmán

Fiala-Butora János Bocsánat János, de azt hiszem, túlságosan elnéző vagy a másik oldal iránt. A te fő gondodat azt hiszem, ezen a fórumon mindenki érti. Én is sokszor szóvá tettem, még annak idején, a kisebbségi bizottságban, meg a tanácsban. Figyelj, mit írtál feljebb: “A magyar pártok nem voltak a kettős nemzetiség ellen, amíg arról volt szó, hogy a második nemzetiség egyenértékű az elsővel. Ezt akarták közösen tisztázni a kormánnyal (NB. ezzel a kormánnyal, a magyarokat a Várba invitáló kormánnyal), közösen küldtek erről levelet októberben (vagy szeptemberben). De azóta a fentiek derültek ki.” De Gyimesi nem így érvel. Nem arra szólítja fel a kormányt – a saját kormányát – hogy egyértelműsítse, ami emberi jogi logikával nézve egyébként egyértelmű, hanem, hogy törölje a lehetőséget. És az érvrendszere, bizony, nem áll messze a fajelmélettől. Amit te mondasz, az számára csak másodlagos. Sajnos, így van. Aki csak és kizárólagosan magyar szemmel tudja nézni a világot, annak ez nem annyira egyértelmű. De aki azt is látja, hogy Gyimesi vidáman Kotlebáékkal szavazgat a parlamentben, és hogy mi a véleménye pl. női egyenjogúságról és a nők jogairól általában, stb., stb., annak ez világos. Ez az utolsó megjegyzés persze nem rád vonatkozik.

  • Válasz · 1 n.

Haraszti Gyula

Azt hiszem az eb ott van elásva, hogy vannak, akiknek az a jó statisztika, amiben a magyarok nincsenek kevesebben. Az a statisztika ami reális képet ad és nekünk “esetleg” kedvezőtlen, az nem jó. Nem a tények a fontosak, hanem a politika. Én személy szerint az a tények pártján állok.

  • Válasz · 1 n.

Zorán Ardamica

Haraszti Gyula hát ja, én is mondtam már itt meg a cikkben a magamét az érdekről és a vállalásról. És ha visszaolvasom – be is tojok – magamat kezdem itt konzervatívnak látni emiatt…

  • Válasz · 1 n.

Fiala-Butora János

Petőcz Kálmán Gyimesi állásponjával egyáltalán nem foglalkoztam, mert ő itt a vitában fel sem merült. Az övét nem is értem, nem is ismerem, nem is magyaráznám (meg nyilván nem is értek egyet vele, de ez világos). Viszont itt az egész vita úgy indult, mintha a másik oldalon csak a Gyimesi álláspontja lenne. Nézd meg a nyitóposztot. Ott történetesen a Összefogásra lett kimondva a maradi meg nem tudom milyen. De ahhoz még nem szóltam volna hozzá, mert az legyen az Összefogás baja. Viszon Zorán cikkeit szoktam olvasni, szeretem is olvasni, viszont az ő cikkében sem jelent meg az az érv, ami nem Gyimesi érve, a kettős nemzetiség bevezetését ellenzőké viszont igen. Úgyhogy nem értek egyet azzal, hogy a fő gondolatomat mindenki értette. Most például ott tartunk, hogy “ugyan már mit számít hogy fogják ezt figyelembe venni”, ami megintcsak elkanyarodik a szakmai állásponttól.

Én úgy látom, hogy a Gyimesi álláspontja lett ráhúzva mindenkire, aki ellenzi a kettős nemzetiség bevezetését, már a vita legelején (múlt héten). Mikor történetesen legalábbis a magyar pártok szakmai álláspontjára van forrásunk.

  • Válasz · 23 ó.

Fiala-Butora János

Haraszti Gyula “Azt hiszem az eb ott van elásva, hogy vannak, akiknek az a jó statisztika, amiben a magyarok nincsenek kevesebben.”

Gyula, mindenki azzal érvel, hogy az ő módszerével lesz nagyobb a magyarok száma. A Híd is ezzel érvel. Úgyhogy nem itt van a kutya elásva. Ott van elásva, hogy neked mindegy, hogyan lesznek ezek kiértékelve, nekem meg, az mellett hogy én is pontosabb adatokat akarok és ezért támogatom a kettős nemzetiséget, nem mindegy.

Meg a kutya ott is el van ásva, hogy minden párt olyan politikai témát keres, amivel a többivel szemben tudja meghatározni magát, és ez vezet a valós álláspontbeli eltérésekhez képest sokkal polarizáltabb kommunikációhoz. Ehhez kéne a nem párttag embereknek (amibe téged is beleszámítalak, magamat is beleszámítom, meg szinte mindenkit beleszámítok aki itt vitázott leszámítva egy-két aktív politikust) visszarántania a vitát szakmai síkra.

  • Válasz · 22 ó.

Haraszti Gyula

Fiala-Butora János ugye azért tudod, hogy ha szakmai alapon nyitom a posztot, akkor 1,5-en szólnak hozzá… 🙂

  • Válasz · 22 ó.

Haraszti Mária

Fiala-Butora János (Mi nem vitatkozhatunk szakmai síkon, mert egyikünk se szakember. A felvetés lényege meg az, hogy Mózes és pártja a bevett orbánista praktikákat követve mindig belerúg valakibe. Ezért szánalmas, BÁRMIT csinál is. Én személy szerint nem hiszem, hogy számít nekik bármi is, amiből nem ők profitálhatnak különféle módokon. Mi – értve az összes többit – le vagyunk általuk sajnálva. EZ A PROBLÉMA, hogy megint kik és ki mindenki nevében akarják magukat megváltani. Takargathatjuk szakmaiság álcájába, akkor is kilóg a lóláb.

Szórványhelyzet – megszedi magát rajta egy baráti kör. Trianon – túlfinanszíroznak egy másik csoportot. Iskolaügy – bármikor magántulajdonba játszható, kirekesztő rendszert építenek ki orbánpénzen. Úgyhogy HITELTELENEK, ahogy Orbán és a sleppje mindenfelé egyre inkább. És nem is hiba, hanem BŰN, hogy a Híd maradéka ehhez a konglomerátumhoz akar csatlakozni. Hiba Matovič támogatása, hiba az orbánista autokrácia átemelése. HIba a Mózesékre bízni a közösség sorsát, mert akarnokokból már pont elég volt. Amúgy köszönjük, megvagyunk.)

  • Válasz · 22 ó.

Fiala-Butora János

Haraszti Mária Már miért ne lennél szakember? Ez nem olyan, amire külön képeznek embereket. Mindenki a saját szakmája felől megközelítve tud ebben releváns dolgokat mondani.

Nekem egyébként nincs problémám azzal, ha valaki politikai szempontból közelít meg egy kérdést, csak én nem szeretem azt csinálni (ezért ha pl. politikus veti fel a témát, a legritkább esetben szoktam hozzászólni). Nekem is megvan a magam baja a politikával és a politikusokkal, semmi jót nem tennék a világgal ha azt kiönteném a facebookra. De ismétlem, nekem nincs bajom azzal, ha más csinálja. Legfeljebb hozzászólok.

  • Válasz · 20 ó.

Haraszti Gyula

Fiala-Butora János mondjuk nem próbáltam még a telekommunikációs hálózatok felől, de érdekes lehet. Esetleg, ha nem tisztán műszaki értelemben veszem … 😃

  • Válasz · 20 ó.

Fiala-Butora János

Haraszti Gyula Hát mondjuk én inkább a magyar kultúra ápolása során szerzett szakértelmedre gondoltam, de el kell gondolkodnom, lehet hogy a telekommunikáció is releváns lehet.

  • Válasz · 20 ó.

Petőcz Kálmán

Fiala-Butora János János én speciel nem látok nagy különbséget Gyimesi és Mózes Szabolcs érvelése között. Azonban én is kerülöm a nyílt színi vitákat a pártok képviselőivel, mert valóban őszintén támogatom az összefogást, közös képviseletet, nevezzük bárhogy. Nem hiszem hogy ezt a FB viták elősegítik, pláne ha olyan stílusban történnek, ami az utóbbi időben elharapózott. Sajnos, a COVID miatt rendkívül beszűkült a személyes találkozások, tárgyalások lehetősége, ami csak nehezíti helyzetet. Apropó, COVID: távol áll tőlem hogy lebecsüljem a népszavazás fontosságát, de azért a magyar pártok meg szervezetek sokkal többet tehettek volna és még mindig tehetnek a magyar ajkú lakosság tájékoztatása terén. Nem mondom, hogy ezért rosszabbodott délen annyira a helyzet, de szerepet játszott szerintem, az biztos.

  • Válasz · 19 ó.

Haraszti Gyula

Petőcz Kálmán … elképzelem, ahogy az M1-en megjelenik valamelyik főmufti és mást mond, mint a hivatalos álláspont. 🤓

  • Válasz · 19 ó.

Zorán Ardamica

Fiala-Butora János Én sem vagyok tökéletes, de majd jobban igyekszem.

  • Válasz · 18 ó.

Zorán Ardamica

Petőcz Kálmán Ebben azért bőven benne van, hogy délen már nagyon ki van a nép szolgáltatva a MO-i propagandának, ott meg ugye minden űberfasza, tehát nincs mit félni, gyerekek… Meg hát ott rengeteg az ingázó is.

  • Válasz · 18 ó.

Ľubo Navrátil

Prečítal som si článok viackrát, rozumiem aj obavám Szabolcsa. Lebo tiež si neviem predstaviť, ako sa budú „rátať“ občania so slovenskou a zároveň rusínskou alebo rómskou a maďarskou dvojitou národnosťou pre potreby aplikácie menšinových práv. A ako sa zaráta maďarsko-slovenská a ako povedzme slovensko-maďarská (rusínska). V Kanade som videl, že to počítajú normálne na percentá, k tomu, aby ste mohli lacnejšie tankovať benzín, musíte mať aspoň 25% indiánskej krvi). Áno, je to technický problém, o ktorom treba diskutovať, ale hlavne o jeho dosahoch v praxi. Škoda, že v článku sa podsúvajú veci o “strane s maďarsko-slovenskou identitou, ktorá takto chce vytvoriť novú skupinu občanov so zmiešanou národnou identitou.” Lenže takáto skupina tu posledných sto rokov (a predtým omnoho viac) reálne existuje, ale nepriznane, lebo spoločnosť sa rozhodla, že sa každý musí rozhodnúť, čo chce byť. Jedno alebo druhé alebo tretie. Čiže pre zmeranie reálneho stavu a národnostného zloženia (a histórie) obyvateľstva by výsledok takéhoto sčítania bol iste zaujímavý a omnoho presnejší, ako je tomu teraz. Jasné, že by mohol byť pre menšiny výhodný, ale aj nevýhodný. To by záviselo od metodiky (započítavanie druhej národnosti) a rôznych iných faktorov, ktoré dnes možno ani nevieme odhadnúť. Možno sa ale “pre istotu” dalo dosiahnuť to, že sa “zabetónuje status quo”, aby sa eliminovalo možné zníženie momentálneho legislatívneho štandardu menšín.

  • Válasz · 1 n. · Módosítva

Haraszti Gyula

Ľubo Navrátil status quo je zabetonovany na 30 rokov už teraz…

  • Válasz · 1 n.

Ľubo Navrátil

Haraszti Gyula Rozumiem, ale aby sa s ním nehýbalo, ako sa Szabolcs obáva. Teda že výsledok sčítania by nemohol zhoršiť situáciu menšín, len zlepšiť.

  • Válasz · 1 n.

Haraszti Gyula

Politika je … “sviňa, čo pre vás chováme… “😉

  • Válasz · 1 n.

Zorán Ardamica

Ľubo Navrátil Pravda je taká, že ak tak mocipáni rozhodnú, zhoršiť sa môže všetko. Ale ten, kto sa hlási len k 1 identite, vie tak urobiť aj teraz a vedel by aj po zmene. A kto k viacerým, ten túto možnosť nemá. A nemali by sme mu ju odoprieť, lebo o svojej identite by mal rozhodovať každý sám a slobodne.

  • Válasz · 1 n.

Ľubo Navrátil

Vždy som si myslel, že protiklad ľudový-urbánny (népi-urbánus) je aj v literatúre smiešny, ale to je vlastne základná hnacia sila politiky, aj slovenskej (kaviareň, slniečkari, národovci, tradicionalisti, falošní vychvaľovači čičmianskej výšivky, ktorí by ju nerozoznali od krížikového stehu na paname). Aj toto je trochu o tom. Jó ôtlet volt, de a Szabolcsék kôzbevágtak: Ej, ráérünk arra még!

  • Válasz · 1 n. · Módosítva

Zorán Ardamica

Ľubo Navrátil Áno, je to hnacia sila a áno, je to smiešne…

  • Válasz · 1 n.

Haraszti Mária

Ľubo Navrátil PONTY ezen gondúkottam a napokba´…

Nem is a népi-urbánus a jellemző, hanem az emberiség eleve osztható GONDOLKODÓKra (haladók, progresszívek, kutatók, felfedezők, forradalmárok, úttörők ésatöbbi) meg KÖVETŐKre (Ej, ráérünk arra még,; ne változtassunk; a hagyomány a biztonság; vissza nekem a kutyabőrt; nem kell semmit csinálni, eltart az állam; hamisítsunk magunknak saját történelmet; fényezzük a zászlórudat; műbokréta, lócitrom; igenis, kegyelmes uram…)

Marha egyszerű a képlet, csak fel kell ösmerni.

  • Válasz · 1 n. · Módosítva

Ľubo Navrátil

Zorán Ardamica Presne preto si myslím, že to nebezpečenstvo, ktorého sa obáva Szabolcs Mózes je trochu iluzórne, alebo skôr nafúknuté, lebo ak nechcem, aby si o mne niekto prečítal, že mám afinitu k Maďarom, tak tam napíšem, že som rýdzo-rýdzi Slovák. A keď si budú chcieť nájsť moje korene, tak si ich nájdu.

  • Válasz · 1 n.

Mózes Szabolcs

Ľubo Navrátil nie ej ráérünk erre még, zmeny, najmä ak sú zásadné, majú riadne pripraviť. Toto je evidentne nepripravená zmena. Ako som písal aj v N-ku, nie som zásadne proti uvedeniu dvojitej identity pri sčítaní, ale taká zmena musí byť prekonzultovaná a pripravená.

Samotný interpretačný rámec, zmenu noriem mali už dávno pripraviť tí, ktorí to vymysleli.

Predstavte si, že v sobotu pôjdete hlasovať, ale o tom, akým spôsobom sa vyhodnotia výsledky volieb (pomerný, väčšinový systém, preferenčné hlasy atď.), rozhodne komisia až po voľbách. Nonsens, poviete si. Máte pravdu. To je taký istý nonsens.

  • Válasz · 1 n. · Módosítva

Haraszti Gyula

Milyen hatással lesz ránk nézve az, ha jövőre csak 420 ezren leszünk?

  • Válasz · 1 n.

Mózes Szabolcs

Haraszti Gyula ha szerinted tök mindegy, hogy 200, 400 vagy 600 ezren vagyunk, leszünk, akkor nem is tudom, miért kommenteled ezeket a témákat…

  • Válasz · 1 n.

Haraszti Gyula

Mózes Szabolcs én szeretném tudni a pontos számot szlovákmagyarostul és magyarromástul.

  • Válasz · 1 n.

Zorán Ardamica

Mózes Szabolcs Elnézést, persze hogy nem tök mindegy, de ha nem tudjuk, miért állítanánk, hogy 600e-en vagyunk, ha a valóságban csak 400e-en… Hátha még 5 évig nem derül ki és attól tovább élvezzük az a rohadt sok extra jogunkat? Attól, hogy nem mindegy, még nem kell erről hallgatni. Ha nincs a baj diagnosztizálva, akkor gyógyítani se tudod, maximum síppal-dobbal-sámánnal, de az máshol sem vált be, csak rontott a szitun… Se nem az én, se nem a te magyarságodon múlik, ha kevesebben vagyunk, szerintem mindketten vagy mind a 400e-n tiszta lelkiismerettel nézhetünk szembe a tényekkel. Aki meg nem akar magyar lenni, vagy magyar is lenni, az nem lesz, akármit csinál akárki, mert szíve joga dönteni. No már megint valami vállalást és szembenézést preferálok itt, még a végén kikiáltanak konzervatívnak…

  • Válasz · 1 n.

Alexander Ambrus

Mózes Szabolcs

Nem valószínű, hogy a Statisztikai Hivatal az utolsó pillanatban (‘v hodine dvanástej’ – M.Sz.) hajlandó lesz megváltoztatni a népszámlálás kérdéseit.

Nem valószínű, hogy a Kormány kötelező érvényű állásfoglalásra kényszeríthető a nemzetiségre vonatkozó, egyesek által vitatott kérdéseket illetően.

Ami valószínű az az, hogy 2021. évi népszámlás ismét kimutatja, hogy ‘fogy a magyar’.

Hogy mennyivel, az persze nem mindegy.

Talán ezért is, tekintettel a fentiekre, jelenleg inkább arra kellene koncentrálni, hogy a nemzetiségre vonatkozó adatok valamilyen módon figyelembe legyenek véve.

Például így: 350 ezer ‘egy identitású’ magyar + 100 ezer (szlovák-, roma-, cseh-, német- vagy egyéb, ‘két identitású’ magyar), vagyis 450 ezer MAGYAR.

  • Válasz · 1 n. · Módosítva

Mózes Szabolcs

Zorán Ardamica pontosan ezt vallom, amit írsz. Nézd meg a kettős identitást bevezető politikusok érvelését: pont azt mondják, ez a csodaszer, mert így többen leszünk. Statisztikailag. Miért lesz nekünk jobb, ha 458 ezer helyett 200+200+150 ezer ember írja be valamelyik sorban, hogy magyar. Ettől a valóságban már többen leszünk, megnő a magyar iskolába íratott gyerekek száma, több lesz a magyar kultúrafogyasztó stb.? Szemfényvesztés lenne.

A lényeg viszont nem ez, hanem a bevezetés körülményei, amelyek botrányosak. És ennek megvannak a konkrét felelősei.

  • Válasz · 23 ó.

Haraszti Gyula

Mózes Szabolcs kevered a szezont…

 

Burík Ábrahám Zsuzsanna

Hölgyeim,Uraim,ne haragudjanak meg a véleményemért,de ha ezt így folytatják,lassan szégyellni kezdem magam Önök miatt. Szerény véleményem szerint igenis fontos a kisebbségeket érintő kérdéseket taglalni az identitástól kezdve a kulturális támogatásokig. Kettős identitásban nem nagyon hiszek,az amber vagy ilyen,vagy olyan,de mindenki gondolja ahogy akarja. A szomorú az,hogy ezt tárgyalni kell,megbeszélni kell.Én nem akarok szuperhős lenni, és nem a hamisan nyekergő régmúlt siránkozásba kapaszkodni, de ne haragudjanak,kezdem magam bazári majomnak érezni,aki fölött szavakkal dobálóznak,miközben már lassan nincs tartalma a szavaknak. Én csak egyet szeretnék:megmaradni méltósággal annak ami vagyok,anyanyelven kitanítani a gyerekeim,nem melldöngetésből,hanem,hogy értsék azt amit tanulnak,s értékes tagjai legyenek a társadalomnak,s a kultúránk,nyelvünk gyakorlása ne legyen szégyen vagy korlátozott.

  • Válasz · 1 n.

Haraszti Gyula

Burík Ábrahám Zsuzsanna igen, érthető. Persze vannak, akiknek nem elég a “megmaradni”, mert a fejlődésben sokkal több potenciált látnak.

  • Válasz · 1 n.

Zorán Ardamica

Burík Ábrahám Zsuzsanna az apa nyelve meg nem fontos, ugye…

  • Válasz · 1 n.

Haraszti Mária

Burík Ábrahám Zsuzsanna Ha valahol szégyen vagy korlátozott, azt azonnal jelezni kell, mert törvényt sért, aki a másik ember nemzetiségével visszaélést követ el, megszégyeníti vagy más módon bántalmazza.

Én NEM ÉRTEM, miért tartja magát ez a hit, hogy bárkinek szégyellnie kéne magát a saját lényege miatt???

Mert elfelejtettük megtanulni és megtanítani a gyerekekkel, hogyan álljanak ki magukért? Mert nem vagyunk képesek – jó, nem 100, de legalább az utóbbi 30 – éve pár jól használható sablont a fejü(n)kbe verni, ha valami ködös agyú kis náci belénk köt?

  • Válasz · 1 n.

Haraszti Mária

Burík Ábrahám Zsuzsanna Másrészt meg ez a szorongás és félelem a bármiféle dolgok megbeszélésétől, amit most ön itt a bejegyzésével jelez, az a szégyellni való: HA SEMMIT SE LEHET egy családon belül megvitatni értelmesen, mert vannak kivételezettek is és mostohagyerekek is, ahogy a hazai magyar és minden határontúli magyar közösségben, akkor elég nagy a baj. Akkora, hogy nem látni föl a tetejéig. De egyetlen politikai akármi se kezdeményezett országos vitát ezekről a kérdésekről, 30 éve soha, mert kiderülne, hogy egészen máshogy állunk, mint amire folyton hivatkozunk, és MEG KÉNE OLDANI. Tényekre meg a mai magyarországi politikai vezetéstől nem lehet támogatást kapni, kizárólag a tündérmesékre adnak. Arra, hogy VALÓDI HELYZETKÉP és erre alapuló, MODERN (korszerű, haladó, előremutató, hatékony) JÖVŐKÉP teremtődjön, mindenkire szükség volna, nem volna szabad csak egyesek akarnokságára és kényelmére hagyatkozni.

  • Válasz · 1 n. · Módosítva

Zorán Ardamica

Burík Ábrahám Zsuzsanna A nyelvhasználati jogokról fentebb írtam FBJ-nak címezve.

  • Válasz · 1 n. · Módosítva

Ľubo Navrátil

A kettôs identitás nem a hit kérdése. Én meg nem hiszek a tiszta magyar identitásban. Ugyanolyan butaság.

  • Válasz · 1 n. · Módosítva

Burík Ábrahám Zsuzsanna

Haraszti Gyula bocsanat,ideírok minden reakcióra,nincs sok időm:vannak olyan beszélgetések,olyan kezdeményezések,melyek vezetnek valahová,valamelyek nem vezetnek semmire. A fejlődés és az előrehaladás lényege,hogy hasznosítani és fejleszteni tudom azt,aki vagyok,s amilyen értékeim vannak. Azt hiszem nem értettek meg engem,vagy csodálatosan tudnak máshogy felfogni dolgokat. Nem beszéltem megfélemlítésről,sem megalázásról, sem más hasonlóról,amit jelenteni kellene.s ironikus,hogy Önök pont ezekkel jöttek elő. a reakciók alapján szükségét látom a pontosításnak:Szlovákia lakosságát csupa értékes ember közössége alkotja,legyen az szlovák,roma,ruszin,magyar,vagy bármilyen nemzetiségű, fontosak az értékei,s hogy lehetősége legyen nyelvét,kultúráját ápolni. A népszamláláskor fontos adat ez,ezt mindannyian tudjuk. Az,hogy most egy,vagy két lehetőségünk van,nem is annyira lényeges,de fontos az,hogy tudjuk,ezek az adatok hogy lesznek interpretalva. Utalok itt például a tavaly év végén elejtett hírre a kislétszámú iskolák bezárására ,melyre több szempontból is hatása lehet annak,mit hogy töltök ki. fontos,hogy tisztában legyünk azzal,mit hogy jelöljünk be. Volt itt egy kérdés,hogy az apa nyelve nem számít,de igenis számít,de van olyan helyzet,amikor dönteni kell. Kevert családból gyermek nem járhat két iskolába pl. És fontos a bátorítás,hogy a kisebbségek vállalják identitásukat,de ha az emberek azt éreznék,számítanak,nem kellene bátorítani sem. De ez mindig politika, a politika nem az igazságról,hanem érdekekről szól ugye. A politikába meg végképp nem akarok belefonódni,véleményemet megtartom magamnak. Egyáltalán nem kell senkinek egyetértenie velem,ez is csak egy vélemény, ami 3percig él,nyugodtan haladjanak tovább.De az ilyes viták,mint itt is,nem látom,hogy haladnának,inkább gondolkoznunk kellene,hogy mehetnénk előre.

  • Válasz · 1 n.Válasz írása…

 

Tibor Németh

Hát eléggé elbonyolította magát a téma, a családomat tekintve magyarok vagyunk, annak is valljuk magunkat, de genetikailag mindenkinél érdekes dolgok derülhetnek ki. … Nem uszítani, közeledni kell … !!! … Szerintem a nemzetiség inkább egy kultúrális, hovatartozási, nevelkedési hitvallás, nem a génekből ered, ezért sem kéne a másikat kreált elméletek alapján döngölni, megkülönböztetni, származása, bármilyen jellegű hovatartozása szerint. … A politika sajnos csak a homogén szavazó nyáj mentén tud gondolkodni, ami nem jó. … 🙂

  • Válasz · 1 n. · Módosítva

Haraszti Mária

Tibor Németh Épp ez a probléma sarokköve: minden polgár szabadon és felelősen bevallhatja, minek érzi magát. Van, aki egyértelműen csak magyarnak fogja magát vallani. De lehetnek, akik egy másik kötődésüket is szeretnék hangsúlyozni, mert számukra legalább olyan fontos. Ha lenne politikai képviseletünk, nem csak akarnokok bokszolnának egymással a semmiről és önmagukért, akkor nyilván találnának hozzá szakembereket és terveket, törvénytervezeteket, hogy hogyan fordítsuk a javunkra ezt is, meg bármi mást. De itt ezek a politizáló uraságok sajnos nem a közjóért, hanem jól fizetett hivatali székekért hadakoznak. És ha hatalomra jutnak, akkor se fognak mindannyiunkért küzdeni, hanem csak azokért, akikkel és akik által egyazon hasznon tudnak osztozni. Szóval én ezért nem bízom bennük, mondhatnak bármit. Önző akarnoknak látom őket, akiknek nem a megértés, hanem a kirekesztés a fő eszközük. És még egyszer sem győztek meg az ellenkezőjéről.

Olyanok, akik nem értik: akkor kaphatsz akármilyen emberi minőségedben több jogot bármilyen közösségben, ha a mások jogait olyasmire, ami meg nekik lényeges, nem kérdőjelezed meg unos untalan… Ők márpedig folyamatosan megkérdőjeleznek kivívott emberi jogokat számos esetben. Egyoldalúak – ezért EGYÜGYŰEK. Velünk együtt, ha rájuk bízzuk magunkat oktondi módon.

  • Válasz · 1 n.

Tibor Németh

Haraszti Mária Csak idézni tudom: … “Ha lenne politikai képviseletünk, nem csak akarnokok bokszolnának egymással a semmiről és önmagukért, akkor nyilván találnának hozzá szakembereket és terveket, törvénytervezeteket, hogy hogyan fordítsuk a javunkra ezt is, meg bármi mást.” … idézet vége … Hmmm … ez van, kedves polgártársak … 🙂

  • Válasz · 1 n.

Mózes Szabolcs

Tibor Németh ha marad a kettős jelölés, az lesz a feladatunk, hogy elérjük a számunkra leginkább kedvező interpretációt.

Ez volt a feladata a második nemzetiséget bevezető társaságnak is, azzal a különbséggel, hogy ők 4 évig kormányon voltak, míg most csak a parlamenten kívülről lehet kérni valamit. Ezért mérhetetlen felelőtlenség az, hogy nem készítették elő ezt a változtatást. · Válasz · 1 n.

Válasz írása…

  • Mózes Szabolcs

     Mondod te. Az UTOLSÓ népszámlálás 2011-ben volt – azért még bőven az MKP lehetett volna a „felelős” , ha ezért bárki az lehet, a kérdezőt kivéve… de hiába volt adat arról, hogy nagyon sok helyen egyáltalán nem a polgárok töltötték ki az íveket, kimaradtak lépcsőházak is – nem volt, aki tiltakozzon, a Fórumot és a Kerekasztalt is beszámítva! –, mert az „érdekérvényesítéshez” 10 éven át irtó jól jött az a sose ellenőrzött adat, miszerint százezerrel elfogytunk. Arról pedig készülhetett volna releváns felmérés, miért is állt be és valós-e a felmért állapot. Néhány marginális szociológiai kérdőíves lekérdezésen túl semmi se történt. Egyébként az ellenzék is nyújthat be javaslatokat, ha van neki. Az a baj, hogy érdemi sosincs. Elvolt az MKP a szoboravatással, házépítéssel, vagyonszerzéssel, Orbán szélsőséges kampányainak kiterjesztésével meg kiskirályságok építésével foglalva.

     

Győry Attila

  1. Megértettem.

Elolvastam itt mindent…

Nagyon érdekes – és ami Diána Marosz – történetét illeti , egy pillanatig sem gondoltam valami másra – igen, ez így korrekt, egyetértek Önnel kedves Diána – másképpen ezt nem is lehet jobban megoldani.

Nos – mondtam, hogy meggyőzhető vagyok…🙂

Meggyőztek…

Kisebbségi vagyok egy többségi társadalomban – akinek fontos, hogy a többség elfogadja a jogait stb….

Most – hogy olvastam Diána Marosz családjáról – ebben a formában hirtelen többségi lettem – Diana családjával szemben és így az a korrekt, ha elfogadom – mint többségi Diana családjának, mint kisebbséginek 🙂 a jogait…

Gondolom – vannak így ebben az országban többen is…akik kettős identitásúak…

/ Elolvastam a vasarnap.com cikket /

Ahogy jeleztem – meggyőztek.

Csak remélem, hogy másoknál nem okoz ez a téma – identitás válságot…vagy ami rosszabb – megzavarja őket rendesen, bár ez az Ő ügyük lesz…

Megértem ugyanakkor – mert leesett – nemzetiségpolitikailag ebben az országban van mit kaparni…

…szóval értem a Mózes Szabolcs érveit is – mert ha sokan összezavarodnak – az lesz, hogy újabb 50 ezerrel csappan a magyarság aránya…

Mivel nem vagyok politikus – nem tudom, hogy ez mit jelentene politikai szinten – mert gondolom politikai szinten a realitás a fontos, a szavazatok…ugye, ami van is meg nincs is…

De érdekelne – most már – hogy tudom, mi az egyik oldalon az ábra…

Mi van a másik oldalon…Persze nem vagyok kíváncsi a nagy nemzeti szent vonalas dumára, hanem a valóságra – sokat segítenétek, ha benyomna ide valaki néhány linket

– Miért gondolják egyesek azt, hogy a 2 féle nemzetiség ROSSZ?

  • Válasz · 1 n. · Módosítva

Haraszti Mária

Győry Attila Aki össze tud zavarodni, annak a fejében eleve zavar lehet. Ha valaki nem tudja magáról, kicsoda, annak a pszichológust kell meglátogatnia, nem a népszámláláson agyalni 😉 . Ennél csak az a rosszabb – hogy nagyon sokakat kiutáltak a magyar nacionalisták a közösségből amiatt, hogy nem voltak számukra elég kutyabőrösen magyarok. És HA VALAMI VISSZAÜTHET, akkor Ez vissza fog. Előre bármi másra kenni megint csak aljasság.

  • Válasz · 1 n.

Zorán Ardamica

Győry Attila Lásd a cikkem végét: összezavarodni akkor lehet, ha kényszerítve vagy a választásra. Ha lehetőség, akkor eldöntöd,hogy valami számodra fontos és fontos. Nem vagy, hanem és, estleg nem és, tehát még valami kell-e oda, netán nem.

  • Válasz · 1 n.

Ľubo Navrátil

Zorán Ardamica Teljesen világos és mindkét csoporttal szemben korrekt és fájdalommentes.

Halász Béla

Výzva pre zástupcov národnostných menšín

My, zástupcovia rómskej národnostnej menšiny Výboru pre národnostné menšiny a etnické skupiny,ktorý je stálym odborným orgánom Rady vlády, vyjadrujeme znepokojenie nad súčasným stavom v súvislosti so sčítaním obyvateľstva 2021 – navrhovaným zrušením možnosti zvolenia si dvoch národností.

Ako zástupcovia rómskej národnostnej menšiny vyzývame ďalších zástupcov národnostných menšín vo Výbore o podporu a stanovisko k momentálnemu stavu spojenému so sčítaním obyvateľstva 2021 a možnosti hlásiť sa k dvom národnostiam (tzv. multietnicita). Jedná sa konkrétne o podnet poslanca Gyimesiho náhle vyradiť túto otázku z dotazníka, bez akejkoľvek verejnej diskusie, udania pádnych dôvodov a bez preskúmania dopadov takéhoto kroku.

Takéto konanie vnímame ako znevažovanie a výsmech smerom ku dlho trvajúcim procesom pri príprave podkladov a zároveň poukazujeme na krátkosť času riešiť tak vážne rozhodnutia.

Momentálne dianie vytvára priestor na krok späť, ktorý je obsahom aj formou v rozpore nielen so smerovaním vrámci EÚ, ale aj etickými štandardami oficálnych postupov vlády.

Myslime si, že občanom treba ponechať možnosť voľby, nerozumieme aktivitám a záujmom niektorých poslancov NRSR o zrušenie prihlásenia sa aj k druhej národnosti.

Európske inštitúcie odporúčajú štátom EÚ poskytnúť svojim občanom možnosť voľby a my veríme, že Slovenská republika patrí medzi krajiny, ktoré

rešpektujú základné legislatívne procesy a ich postupy, a zároveň pracujú v súlade so zreteľom na zlepšenie situácie svojho obyvateľstva.

S pozdravom

Mgr.Ivan Mako

Mgr.Vladimir Sendrej

MgrAlexander Daško

Mgr.Juraj Vozár

  • Válasz · 1 n.

Halász Béla

Plne súhlasím so zachovaním možnosti zvolenia si dvoch národností, tak ako sme to predsa aj vo výbore pre NM odsúhlasili. Myslím si, že zrušenie tejto možnosti by nebolo len “znevažovaním a výsmechom” ale aj zamyslením sa, či práca výboru pre NM, jeho odporúčania a stanoviská, majú v konečnom dôsledku význam pri riešení potrieb a problémov národnostných menšín a či sú vnímané dostatočne vážne. Pevne verím že áno a sčítanie obyvateľstva prebehne korektne, podľa pripravených formulárov.

S pozdravom Ján Chúpek, moravská národnostná menšina

  • Válasz · 1 n.

Halász Béla

V mene židovskej komunity súhlasím v plnom rozsahu a podporujem

Pavel Traubner

  • Válasz · 1 n.

Attila Lovász

Ennek a “vitának” nem az a baja, hogy elmorfondírozgat azon, mi is a számok szerint “jobb” megoldás, mert az legitim vita lenner, ha:

  1. … nem az esemény utáni tabletta szeretne lenni. A vitát vígan le lehetett volna folytatni az elmúlt két évben, és ne mondja senki, hogy nem volt rá alkalom, magam untam végig a kisebbségi tanács nem szűnő vitáit pl. ebben a kérdésben, s akkor négy vagy öt mkagyar nemzetiségi képviselő mindig jelen volt, pl. a petíció aláírói kettő híján mindannyian (hozzáteszem, véletlenül voltam tanúja e vitáknak, mert a nemzetiségi tanácsra megfigyelőként járok a saját területem képviseletében szavazasti jog nélkül, de tudom, hogy ez a vita létezett és teret kapott. Ha ez a tanács gittegylet és fölösleges ott vitázni, akkor minek van, ugyebár)

2…. ha nem alakulna hitvitává… Már megint van egy kérdés, amelyben az egyik fél azt “hiszi” hogy jobb számokat kapunk, a másik fél meg azt “hiszi”, hogy nem… a hatástanulmányok iránti igény ugyan nagyon szépen hangzik, csak fölösleges: a válaszadás ugyanis semmilyen befolyást nem gyakorol a nemzetiség választására. A helyes kérdés – Fiala-Butora János után szabadon – hogy a közpolitikák mit és mire fognak használni. A népszámlálás minden felmérés legnagyobbika, de abban azért minden felmérés azonos: tudni kell, mit akarok megtudni!

  1. … ha a probléma azzal van, hogy a nyelvi jogok gyakorlását a közpolitika az első kérdésre adandó válaszhoz köti és ez baj, akkor ezt kell megoldani. És van egy sanda gyanúm, hogy ezt bizony a politikkának kell megoldania.

Haraszti Gyula felvetéséhez: a politika a közügyek terepe. Igenis a politikának kell választ adnia rengeteg közügyre, szidhatjukl a politikusokat mint a bokrot és joggal, de az még nem jelenti azt, hogy apolitikus megoldásokat kell keresnünk. Igenis a politika kutya kötelessége a közügyek kezelése, a nyelvi jogok pedig igenis közügynek számítanak. Az, hogy a politikai reprezentációval sokan elégedetlenek, nem felmentés és főleg nem ok arra, hogy a “politikusok” kezéből akarjuk kivenni pl. ezt a területet – ha, persze, továbbra is közügynek tartjuk.

Magam részéről: amennyiben az én területemen kell majd az új számok alapján bármilyen döntést hoznom, amiben kompetenciáim vannak (nem sok, de valami van), akkor majd értelmezem a számokat.

U.I.

Ugye, azt azért trudjuk, hogy eddig is két kérdés volt?

  • Válasz · 1 n.

Mácsodiová Kosztolányi Gertrúd

Attila Lovász 3 volt : Národnosť, Materinský jazyk, Najčastejšie používaný jazyk.

l

  • Válasz · 1 n.

Attila Lovász

Kösz a javítást: éás most a kérdés: melyik adatot használtuk? (én az első kettőt)

  • Válasz · 1 n.

Haraszti Gyula

Attila Lovász mint vén róka tudod jól, hogy mindenki azt az adatot preferálja, ami éppen kedvezőbb a számára…

  • Válasz · 1 n.

Mácsodiová Kosztolányi Gertrúd

Attila Lovász Azért pontosítottam mert 2001-ben még csak 2 volt…tehát legutóbb is betoltak egy kérdést : a leggyakrabban használt nyelvet. (nem kekeckedni akartam…na)

  • Válasz · 1 n.

Fiala-Butora János

Attila, csak egy dolog: “nem az esemény utáni tabletta szeretne lenni”

Nem most indult ez a vita. Ősszel egyezett meg szakmai szinten a három magyar párt, hogy szeretnének világos választ kapni arra a kérdésre, hogyan veszi majd a kormány figyelembe a második nemzetiséget. Küldtek is egy közös (ritka, de van ilyen) levelet a Statisztikai Hivatalnak. Nem jött világos válasz. Erről írt a sajtó is, de most nem fogom kikeresni. Azóta több felelős szerv megkapta ugyanezt a kérdést, sehonnan nem jön világos válasz. Valószínűleg azért, mert még el sincs döntve. Majd utána ötletelnek. Az országra úgy en bloc jellemző, hogy menet közben majd kitaláljuk. Remélem az oltási tervet nem így állítja össze a kormány. Ez pedig rányomja a bélyegét a kisebbségi bizottság minden vitájára is. Ha nem tudod, miről döntesz, mert nem kapsz információt róla, akkor az milyen vita?

És ennek az eredményét látjuk most szlovákiai magyar viszonylatban. Ha senkinek sincs információja a kormány álláspontjáról, akkor mindenki kénytelen a feltételezéseiből és félelmeiből kiindulni, ami polarizálja az álláspontokat, és nem szakmai síkra tereli a vitát. Én is szívesen szidom a pártjainkat, és igen, ők is érdekeltek a polarizációban, de azért lássuk már, hogy itt az alapvető probléma még csak nem is tőlük ered.

(Mielőtt valaki: nem vagyok a kisebbségi bizottság tagja, meg egyik pártnak sem vagyok a tagja, úgyhogy nem érdekem őket védeni, csak egy kicsit kontextusba helyezem azt, hogy miért jutott ez a vita oda ahova)

  • Válasz · 1 n.

Haraszti Gyula

A kormányok és politikusok álláspontja olyan, mint a széljárás, de az adatok adatok maradnak. Az, hogy sikerül-e a számunkra kedvezőbb értelmezést elfogadtatni, az rajtunk (is) múlik. Szerintem főleg rajtunk. Csak nem egymással kéne hadakozni, hanem a “nagy cél érdekében törni előre” az ifjú csapatunkkal…

  • Válasz · 1 n.

Fiala-Butora János

Haraszti Gyula Pont ezt akarta elérni a három párt közösen. True story. Aztán a szervek bagóztak rá. Én még mindig hiszek abban, hogy ez lehetséges, de megértem és méltányolom annak az álláspontját is, aki nem szeretne kockáztatni. De legalábbis nem tartom őket maradiaknak, ha nem az az oka a kétkedésüknek.

  • Válasz · 1 n.

Zorán Ardamica

Fiala-Butora János No az általad itt említett menetközbenoltásiterv az én iskolaügyem – minden törvényerőn. Péntek este 9-kor megváltoztatva a rendelet, visszadátumozva 4 nappal, szombat reggeli hatállyal… Engem ez már nem lep meg, ahogyan több tízezer pedagógust. Mi tudjuk, hogy bármilyen törvénnyel meg lehet ezt tenni, nem tartunk tőle, mert minek – igen, szar, káosz, anarchia. Akármit ígérnek előre, de oké, ígérjék meg, úgyse tartják be, mert nincs hozzá ellensúly és kikényszerítő erő. Ahogyan a Stat. Hivatal nem válaszolt, pedig arra is van törvény. De nem tartják be. Az ígéret is ennyit ér. (Zárójelben, de az elv, hogy identitást válassz, nem ennyit ér – bármennyire szimbolikus.)

  • Válasz · 1 n.

Fiala-Butora János

Zorán Ardamica Abban ugye egyetértünk, hogy ez így nem jó? Hogy a kiszámítható szakpolitikai döntések ha nem is elérhető, de legalábbis követendő és követelendő cél?

EDIT: illetve: legalábbis releváns, méltányolható ellenérv, ha nincs kiszámítható szakpolitikai döntés

  • Válasz · 1 n. · Módosítva

Zorán Ardamica

Fiala-Butora János Tökéletesen egyetértünk. Az egy ideális világban alap, egy jogállamban mindenkori cél és elv. Lehet, hogy én fogalmaztam félreérthetően, csak azt akartam érzékeltetni (költőbetegség), hogy ez mennyire nincs ma így az élet szinte semelyik területén, gyakorlatilag – innen úgy látszik (szubjektív) – csúszunk vissza a 90-es évek rosszabbik részébe. Kéne, de nincs jogbiztonság – és mivel kezdünk megtanulni túlélni a jogbiztonság hiányában, időnként a szkepticizmus átcsap életmentő cinizmusba. Igazad van és nincs vita köztünk ebben – csak nem hiszem, hogy éppen a népszámlálás nemzetiségre vonatkozó kérdése lesz az a pont, ahol a javításokat elkezdi az állam, vagy ahol végre bevezetnek egy következetes jogértelmezési jogérvényesítési metodológiát. Fontosabb dolgoknál sem történik meg. Sajnos.

Válasz írása…

 

Haraszti Gyula

Magyar, magyar-szlovák, szlovák-magyar, magyar-roma, roma-magyar, magyar-cseh, cseh-magyar, magyar-német, német-magyar… folytassuk?

  • Válasz · 1 n.

Fiala-Butora János

A vicc az, hogy elvileg magyar-magyart is meg tudsz adni (papíron biztos, és az online teszt-rendszer sem szűrte mikor próbáltam). Erre senki nem gondolt, mikor kidolgozta a rendszert. És ezt hogyan fogják figyelembe venni?

  • Válasz · 1 n.

Haraszti Gyula

Meglássuk… kipróbáljuk.

  • Válasz · 1 n.

Haraszti Gyula

Mindenesetre van az országban 20+ % nemzetiség, ne a 3,5 akarja megmondani a tutit…

  • Válasz · 1 n.

Zorán Ardamica

Fiala-Butora János Lesz, aki segít kategorizálni nekik: jó magyar, rossz magyar. Ez is megfér egy emberben két identitásként, láttam már ilyet még józan állapotúaknál is. Nem viccelek, a világ e tájékát, aki nem látta, nem tapasztalta, nem hiszi el, Fülek csak egy van (de az eléggé skizo – ezért is élünk itt).

Válasz írása…

 

Agócs Gergely

Így kell ezt csinálni!

Az 1921-es csehszlovák népszámlálási adatok szerint a mai Szlovákia területén a következő nemzetiségi arányok érvényesültek:

Národnosť československých štátnych príslušníkov

“československá” – 2 013 792

z toho slovenská vetva = 1 942 059 príslušníkov a česká vetva = 71 733 príslušníkov

maďarská – 637 183

A 2011-es szlovák népszámlálási adatok szerint Szlovákia területén a következő nemzetiségi arányok érvényesültek:

Národnosť slovenská: 4 352 775

Národnosť maďarská: 458 467

Ezt hogy csinálták? Osztódással szaporodtak? Tessék már mutatni még egy európai népet, amely ilyen arányban gyarapodott!

Megjegyezném, hogy míg a szlovák nemzetiségű lakosság ez alatt a 90 év alatt 224%-os növekményt könyvelt el, addig a magyarok aránya 28%-al csökkent. Mindez biztosan és kizárólag vegytistza, természetes demográfiai folyamatok eredménye.

  • Válasz · 1 n.

Haraszti Gyula

Agócs Gergely Gergely… tudjuk, hogy a népszámlálási adatok az elmúlt száz évben a széljárástól és az aktuális politikai helyzettől függően egyszer sem voltak pontosak és ráadásul a felmérés metodikája is folyton változik…

  • Válasz · 1 n.

Agócs Gergely

Ha 5-10%-os eltéréseket látnánk a szlovák és a magyar népesség lélekszámának alakulását illetően, azt még akár be is tudhatnánk a felmérések pontatlanságának és eltérő metodikájának. Csakohogy itt a 224%-os gyarapodás áll szemben a 28%-os fogyással… Vagy a magyarokat más metodikával számolták volna, mint a szlovákokat? Hm?

  • Válasz · 1 n.

Haraszti Gyula

Agócs Gergely Háború, Trianon, Masarik, bécsi döntés, háború … éljen Gottwald elvtárs, éljen Rákosi… sorolhatnánk…

  • Válasz · 1 n.

Agócs Gergely

Mindezek talán befolyásolták a magyar etnikai elem 28%-os fogyását, de UGYANEZEK hogyan eredményezték a szlovák etnikum 224%-os GYARAPODÁSÁT?

  • Válasz · 1 n. · Módosítva

Haraszti Gyula

Kérdezd meg a Gyurgyiktól.

  • Válasz · 1 n.

Haraszti Gyula

Valószínűleg a kitelepített népesség és a helyzet jelentősen kisebb szaporulatot eredményezett délen, mint északon a frissen kapott lehetőség.

  • Válasz · 1 n.

Agócs Gergely

Aha, akkor a ruszinoknak is duplázniuk kellett volna. A valóságban ők 1921-ben 102.000-ről indultak, majd 2011-ben ide jutottak:

rusínska 33 482

ukrajinská 7 430.

…azaz itt közel 60%-os fogyásról beszélhetünk…

  • Válasz · 1 n. · Módosítva

Haraszti Gyula

  •   https://www.czso.cz/documents/10180/20540505/32011840814.pdf 
    Válasz · 1 n.

Agócs Gergely

Haraszti Gyula Sajnálom, de ez irreleváns.

  • Válasz · 1 n.

Haraszti Gyula

csak hogy lásd, magának a nemzetiségnek is változik a definíciója

  • Válasz · 1 n.

Agócs Gergely

Haraszti Gyula Tudom, “trükkök százai, amelyekről nektek nem kell tudnotok” – hogy a klasszikust idézzem… Most vetik be a kettős-többes identitásról szóló, keszerő-maszatoló százegyediket.

  • Válasz · 1 n. · Módosítva

Haraszti Gyula

¯\_(ツ)_/¯ mindenkinek megvan a maga fóbiája, ki a pókoktól, ki a magasságtól, ki a népszámlálástól…

  • Válasz · 1 n.

Mózes Szabolcs

Az évtizedeken keresztül folytatott szisztematikus asszimilációs politika eredménye, “megfűszerezve” a kitelepítésekkel. Ezért jutottunk oda, ahol vagyunk.

  • Válasz · 1 n.

Ľubo Navrátil

Mózes Szabolcs Nepopieram, že je to tak, ale trochu mi to pripomína reči o tisícročnom maďarskom útlaku (asimilácia) na slovenskom ľude. Samozrejme, že asimilačný tlak tu bol, podľa mňa najväčší po vzniku prvej republiky a po vojne, aj sa dá vysvetliť (nie ospravedlniť), prečo to tak bolo, bola aj maďarizácia, aj tá sa dá logicky vysvetliť (nie ospravedlniť), ale ostať zamrznutý v tomto (dnes už takmer bájnom) svete nie je hodné politika vášho formátu. Stretli sme sa pri jednej debate, ešte pred voľbami, ja som hovoril, že etnické politizovanie v dnešnej dobe pokladám za “out of fashion”, isteže môže mať svoj obmedzený efekt, ale dlhodobo menšine nepomôže. Okrem toho, situácia sa mení, a staré vzorce riešenia už neodzrkadľujú realitu. Vy stále uvažujete v dimenziách čistých Maďarov a čistých Slovákov, ale nič také tu v skutočnosti neexistuje, každý Slovák mal prababku Maďarku a pradeda Srba, Petôfi mal materinskú aj otcovskú reč slovenčinu. Neverím, že by ste to robili zo zištných dôvodov (ako to tu o vás niektorí naznačujú), verím, že existuje skupina ľudí, ktorí to myslia úprimne, dokonca v tom vidím istý ušľachtilý romantický moment, ale naozaj si myslím, že kmeňový systém je na ústupe, že to čiernobiele ponímanie identity, na ktoré sme boli zvyknutí, je už minulosť. Okrem toho si myslím, že za posledných 30 rokov sme v týchto veciach naozaj pokročili, maďarská karta v politike dnes už nie je tromfom, lebo sa stratil efekt strachu z neznámeho. Maďar už prestal byť fúzatý pastier s rohatým dobytkom, a o to sa pričinili politici ako Karči Tóth, Laco Szigeti, Peter Hunčík, áno, aj Béla Bugár, a svoju rolu zohral aj Csáky, Duray atd. Dnes vykladať o tom, že moja slovenská babka musela chodiť do maďarskej školy a tam ju zlý maďarský učiteľ bil po prstoch trsteničkou, alebo že moja babka z Baky sa v dvadsiatom musela učiť slovenskú básničku a do konca života nevedela, čo znamená slaninka-lakotinka, je už úsmevné. Áno, udiali sa hanebné veci na oboch stranách, dokonca sa dejú, péro na Kračanskej ulici v Dunajskej Strede, ktoré vznikalo 30 rokov, je jednou z nich, osud Židov v jednej aj druhej krajine ja ďalšia hanba, ktorú sme prestali reflektovať. Dlho sme hovorili, že národnostné práva nemožno riešiť na princípe reciprocity, ale tu sami Maďari píšu, že by sa možno bolo treba zamyslieť aj nad osudom Slovákov v Maďarsku a pohovoriť o asimilácii a jej príčinách, prípadne systematickosti, ktorú spomínate. Alebo sa opýtať, ako je možné, že v dunajskostredskej samospráve za posledných tridsať rokov v podstate nebol jediný Slovák v poslaneckom zbore, že mesto sa otvorene prezentuje ako etnicky čisto maďarské, že keď sú Maďari vo väčšine, chovajú sa k menšine presne tak isto, ako vyčítajú iným, napríklad Slovákom. Aj tieto veci sa dajú vysvetliť, ale zase nie ospravedlniť. Nechce sa mi hľadať argumenty priamo z tohto vlákna, ale iste ste ich čítali. Nikdy som nebol voličom Mostu-Híd, ale do krvi ma uráža, keď ich protistrana nazýva “vegyespárt”. Minden párt vegyes, ha nem birkanyáj! A v tom prívlastku ja počujem slovo “bastard”. . Začína sa vynárať imaginárna hranica etnickej čistoty (jestvuje aj slovenský pandant, nie jeden), ktorý úraduje už aj vo vnútri maďarskej menšiny. Ja neviem, či o toto ide. A o možnom zneužítí dvoch národností pri sčítaní obyvateľstva si myslím, že to je pseudoargument, a že podstata je úplne inde. Vy sa pravdivého obrazu bojíte. Že zrazu bude viac Rómov-Maďarov, ako Maďarov – Rómov, tak ako to tu písal Fiala Butora János. Ospravedlňujem sa, že sa vám do toho montujem, ale pokladám to aj za svoju vec!

  • Válasz · 18 ó.

Agócs Gergely

Haraszti Gyula Fél a rák!

  • Válasz · 12 ó.

Agócs Gergely

Ľubo Navrátil V princípe sa tu jedná o ústup (lokálnej) etnickej identity, ako takej, na úkor ktorej zaznamenávame vzostup iných, (globálnych) brandových (značkovćh) identít. Áno, sme v podstate svedkami globalizačných procesov, v ktorých sa obsahová podstata etnickej identity stráca. Procesov, v kontexte ktorých posledné, čo z tohto segmentu povedomia ostáva je jazyk, ktorý sa však ponižuje na úroveň oklieštenej komunikácie, nespôsobilej k vytváraniu akýchkoľvek (časo-priestorových) kultúrnych prepojení. A v tejto situácii je už celkovo nepodstatné, v ktorom konkrétnom jazyku vyzýva otec svojho syna, aby mu podal diaľkový ovládač…

“Pravdivý obraz” pomerov etnickej identity sa z tohto pohľadu stráca už dlhé desaťročia. Obsah etnického sebavedomia, či ponímanie hodnôt lokálnej identity nadobúdajú charakter peknej, no rozplývajúcej sa spomienky na (maďarských, či slovenských, alebo iných) starých rodičov.

Globalizácia = homogenizácia = deštrukcia prírodnej a kultúrnej diverzity

  • Válasz · 11 ó.

Zorán Ardamica

Agócs Gergely Mindig is bírtam, ahogyan a beszólásos megnyilvánulásaidból egy szempillantás alatt át tudsz csapni korrekten és megalapozottan érvelőbe. Más kérdés, hogy az itt utolsó mondatban közölt tanulság is kül. szempontok szerint kellene legyen értékelendő. Az igaz, hogy az etnikum felől nézve a globalizáció negatívan érinti az eddigi sokszínűséget. Csakhogy azt is érdemes hozzátenni – az érme másik oldala -, hogy amit a sajátságokból elsorvaszt, vagy mondjuk így: a múltba küld, netán így: időszerűtlenné tesz annak ellenére, hogy értéket képvisel (esetleg nagyobbat, mint az, ami a helyére lép, elismerem), azt általában pótolja vagy kiegészíti valami mással a globálisból (melynek értéke lehet ugyanúgy kétséges vagy magas mint az elődjelenségé). Tehát a lokálisan létezőt – a globálishoz mérten ugyan nem, de – régi önmagához képest éppenhogy új színekkel (lehet az akár szürke) gazdagítja: innen nézve diverzifikál. Ha pedig ezt nem fogadnád el, akkor az az ellentmondás áll fel az általad közölt egyenlőségjeles mondat által a konkrét eset (a népszámlálási kérdés) kapcsán, hogy az egytől a kettő ugyebár már matematikailag is diverzifikáltabb kell legyen száz százalékkal. A sokszínűség, teszem hozzá: a létező, csak még statisztikailag ki nem mutatott sokszínűség a több választási lehetőség megadásával erősödne (ha már erősítenénk a diverzitást), az egy megtartásával pedig csökkenne, vagyis a te érvelésed szerint az asszimiláció, mint a többes identitásúak egyetlen magyar etnikumba való beolvasztása ebben a térben pontosan a globálist képviselné. Ad absurdum pontosan ugyanúgy, mintha a kettős magyar-szlovák identitású egyén a szlovákba asszimilálódna /globalizálódna bele. Elvesztené diverzifikált identitásának egy elemét. Papíron, ugyebár.

 Vaše argumenty sú logické a silné, ale nevzťahujú sa len na národnosti (lokálnu identitu), ale aj na celé národy. Je to trend, s ktorým môžeme polemizovať, môžeme ho odsudzovať, ale to je asi tak všetko. A áno, môžeme sa mu aj brániť. Národ a národnosť u mňa nie sú prirodzené kategórie (hoci sa tak tvária), sú produktom politického uvažovania a politických pohybov 19. storočia. Samozrejme, že nejaká skupinová identita jestvovala vždy, len ja si nemyslím, že identita sama osebe je nejaká imanentná hodnota. Hodnota sú činy a prejavy tejto identity. Preto bolo šokujúce, keď najkultúrnejší národ Európy v mene identity spáchal najotrasnejšie činy, ktoré nemali obdobu. O globalizácii nehovorme ako o novom jave, lebo kresťanstvo, islam atd, boli vlastne tiež globalizačné trendy, na ktoré sa dnes odvolávame ako na naše korene a tradície. Takže rovnítko, že globalizácia je deštrukcia kultúrnej (dokonca prírodnej?) diverzity je veľmi polemické a pravdivé len z veľmi zúženého zorného uhla. Slovom, trvám na tom, že návrat ku kmeňovému systému a k hlavnému šamanovi je v dnešnej dobe síce asi možný, ale spiatočnícky. O ostatných veciach podrobne píše vyššie Zorán Ardamica. Plodná debata, ale myslím si, že v kontexte našej veci ohľadom sčítania už aj ireleventná, lebo tú možnosť zo sčítacích hárkov vraj vyhadzujú. Proste, bude zase jasné, kto je kto. To je u mňa zjednodušenie, deštrukcia spoločenskej diverzity spiatočnícke uvažovanie! Prestávam tomu rozumieť.
  • Globalizačná sila kresťanstva alebo islámu sa nedá porovnávať s pomerom globalizačných vplyvov inštrumentára konzumného spoločenského zriadenia, ako sú elektronické médiá, internet (a ich transkontinentálne korporácie), alebo globálneho zahraničného obchodu (Zygmunt Bauman tieto spoločenské dopady analyzoval a prezentoval už v r.1977).
    A moment vplyvu globalizácie je z hľadiska vylúhovania vedomia etnickej identity práveže vysoko relevantný. Môžeme sa my tu hrať na analytických sociológov, či expertov demografickej štatistiky, môžeme porovnávať, koľko Maďarov ostalo, či koľko Slovákov zasa pribudlo, ak sa obsah etnického, či kultúrneho povedomia redukuje na element prvotne používaného jazyka.
    Viete, tragédiou mojej profesie je, že som mohol byť svedkom procesu agónie “ľudu”, na mieste ktorého dnes spoločnosť vytvára bohapusté “obyvateľstvo”. (Som etnografom, “roky rokúce” som strávil na terénnych výskumoch, kde ma zaujímali práve a vyslovene kultúrne javy etnickej identity.)
    A to je ten skutočný problém, a nie to, že kto sa v akýchsi sčítavacích štatistikách za koho píše.
    Hiába vagy “magyar”, “szlovák”, “ruszin”, stb., ha ez már százalékokban sem mérhető arányban sem hordozza azokat az identitás-tartalmakat, amelyek alkották dédapád magyar, szlovák, ruszin, stb. identitását. És itt senki ne vádoljon meg a “spiatočníctvo” vádjával, hiszen itt nem arról van szó, hogy a régi ilyen tartalmak helyébe újak kerültek volna. A régi, lokális, regionális és etnikai identitás-tartalmak helyén ma a globális kínálat márka-identitásainak fragmentumai találhatók.
  •  
    Agócs Gergely

     Az tuti, hogy a kollektív identitások és az azok kollektív voltát összetartó erők átalakultak. A te nézőpontodból ez nyilván úgy értelmezhető, ahogyan teszed, még azt is el tudom fogadni, hogy a meggyőződésed, kutatásaid és értékrended szerint ez tragédia. (Szerintem szintén a negatívumok vannak túlsúlyban.) Ám kérlek, fogadd el, hogy ez az átalakulás másfelől is nézhető és nem csupán + vagy – előjele lehet. Azt viszont most szimplán nem értem, hogy a népszámlálás viszonylatában konkrétan most ez min változtat, vagy fordítva, tudja-e ezt a tragédiát módosítani a népszámlálás. Nyitott és kíváncsi vagyok a magyarázatra.

  • Zorán Ardamica

     A népszámlálás mit számol? Többek között azt is, hogy hány személy vallja magát ilyen, vagy olyan nemzetiségűnek, azaz ilyen, vagy olyan etnikai identitásúnak. A politika az így kinyert számadatokkal operál. Csakhogy ezek a számadatok már rég nem azt a kollektív tartalmat fejezik ki, má rég nem annak az összetartozás-tudatnak a mutatói, amelyekre a politika hivatkozik. Mivelhogy az etnikai identitástudat kiüresedett, így az emberek számára az egymáshoz tartozás (akár alapvető, családi szinten is – lásd a dugig telt öregotthonokat) ma már sokkal kevésbé fontos. Mára előtérbe kerültek a különféle márka-identitások, azaz sokkal fontosabb, hogy ki, milyen márkájú autóval, ruhában, órával a karján, IT-eszközzel a zsebében, vagy éppen illatszer felhőjében érkezik meg egy társasági eseményre, mint az, hogy milyen nyelven zajlik az apjának a temetési szertartása, vagy hogy milyen nyelven kéri a gyerekétől a távirányítót. És igen, a legtöbb embernek nincs pénze a “márkás” cuccokra, de hogy ezek adják meg az igazodáshoz az előképeket, az biztos.

    A máig érvényben lévő nemzetkoncepció nyelvi-kulturális alapon konstruálódott, még a 19. század derekán. Az etnikai hovatartozás akkoriban nemcsak a nyelvben öltött testet, hiszen az emberek nagy többségének a tárgyi és szellemi kultúrája is lokálisan determinált, félreismerhetetlen etnikus jelleget hordozott. Mára mindez szertefoszlott. A vilkeiek már nem különböznek a pinciektől, a nógrádi magyarok a barsi magyaroktól, s a magyarok a szlovákoktól is már csak a nyelvükben…
    A kollektív identitások összetartó erői tehát nem átalakultak, hanem szertefoszlottak. A politika az egyik oldalon görcsösen igyekszik a régi kereteket restaurálni, vagy erővel fenntartani, a másik oldalon új összetartozás-kereteket kreálni, de azokhoz új mítoszok, azokhoz meg új eszmék kellenének.
    A nyílt társadalom paradigmáiban az egyenlőség hamis, hazug képleteit követő PC-narratívák a startvonalon megbuknak, hiszen ott rögtön felsejlenek az új kollektív bűnösség elvei (lásd: heteroszexuális, fehér, keresztény férfi, mint “rémísztő képződmény”), valamint mert ott, rögtön kiderül, hogy vannak “kedvenc” kisebbségek (LMBTQ, bevándorlók, drogosok, stb.) és “kevésbé egyenlő”, pl. európai őshonos kisebbségek.
     
  • Agócs Gergely

     mivelhogy az identitástudat kiüresedett, mérjük meg pontosabban.

  •  
    Haraszti Gyula

     Nem, ezeken az egyszerű, szűk politikai csöveken keresztül nem lehet rálátni az általam felvetett problémákra. Hagyjuk…

  • Agócs Gergely

     Köszönöm a választ. Az első bekezdésed első feléhez: Idézlek: “ezek a számadatok már rég nem azt a kollektív tartalmat fejezik ki”, akkor mégsem indokolatlan a kérdésem, hogy mi itt a tét számoláskor… A politika egyébként mindig arra fog hivatkozni, ami pillanatnyi taktikájának megfelel, a hosszú távú stratégiákra ugyanis fittyet hány. Azon nem veszünk össze, hogy az etnikai identitástudat már nem olyan, mint volt, de nem állítanám, hogy kiüresedett. A változás meg szerintem nem tragédia, ha egy erdő leég, nő a helyén másik, lehet, hogy másféle. Mi már nem látjuk majd erdőnek, mert az életünk rövid hozzá, ennyi. (Nem) mellékesen a politikai és/vagy polgári nemzet fogalmának kialakulásától Petőfiék környékén és főleg őket követően az etnikai identitástudat szerintem nem üresedik ki teljesen, hanem a szerepe, jelentősége, fontossága (ezt élik meg sokan tragédiaként) lényege változik. Ami természetes, mert a nemzetek államai és egyéb szerveződései, sőt a monarchia vége óta az életterei, kulturális terei is megváltoztak. Mondhatod, hogy ez rossz, de mégiscsak logikus (partra vetve bizonyos halak a levegőből veszik fel az oxigént, ha egyszer nincs víz és túlélnek) a mostani népszámlálás mit sem változtat majd rajta. A 19. század közepétől, jelesül a két világháború alatt és között és után pedig akkora volt a vándorlás, hogy minden, ami a lokális által volt meghatározott, szétíródott. Ez sem változtatható ma meg, ha megpukkadunk, akkor sem. És nem azért, mert a libsik kinyitották a határokat, hanem azért mert a hatalmukhoz ragaszkodók oda-vissza zavarták a népet tűzzel-vassal-éheztetéssel… Innen nézve egyébként bizonyára konfekcióbb a viselet, de az egyes falvak lakói szokásaikban, összetartásban, időnként megtartott hagyományos gondolkodásklisékben igenis nagyon különböznek még egymástól. Én ezt most némi kaján mosollyal kell írjam, de a világ e táján még mindig egymásnak tudnak feszülni a “ragyolciasan” megoldott dolgok az “ajnácskőiesen” megoldott dolgokkal. Az idézőjelek azért vannak itt, mert természetesen senkit sem billogozunk származása, tehát faluja alapján sem. És ne tudd meg, mennyire idegen 12 év után egy losonci magyar Füleken… Fentebbiek miatt nem értek egyet a második bekezdéseddel, szerintem nem foszlottak szerte, csak nagyon átalakultak. Új mítoszokra szerintem – már megbocsáss – rohadtul nincs szükség, főleg nem úgy, ahogyan a propaganda teremti őket. Eszmék pedig lennének is, csak épp az eszmék iránti fogékonyságunk tragikusan kicsi, ellentétben a könnyen befogadható (és én ide sorolom a márka-identitásokat is, konkrétan a politikai, ideológiai márkákét) demagógiák iránti fogékonyságunkkal. Ne lásd ilyen feketén, hiszen ha minden elveszett volna a lokálisból, a tradicionálisból és az összetartott közösből, akkor másutt nem írhatnád le (elhiszem neked a számokat és gratulálok hozzá), hogy az egyik legerősebb és legnépesebb ifjúsági mozgalom ma a magyar nemzet körében éppen az, amely a táncházmozgalomnak köszönhetően nőtte ki magát. Még egy mondat az eszmékhez: a jelenlegi iskolarendszer mind Szlovákiában, mind Magyarországon nagyrészt alkalmatlan eszmék átadására. Nem is elsődleges dolga, de alkalmatlan is. Az utolsó bekezdéseddel nem tudok mit kezdeni, mert teljesen más a tapasztalatom a nyílt és a zárt társadalmakkal, ezért nem úgy látom, ahogyan te. Azon túl, hogy a folyamatosan alakuló pc normái néha a lovacska másik oldalára kerülnek egyes túlzások miatt, én nem látok sem kedvenc kisebbségeket, “heteroszexuális, fehér, keresztény férfi”-ként (a szakirodalom a WASP-ben ugyebár konkrétan protensánst és angol-szászt emleget – ez lett a szimbolikus mumusa egy-egy narratívának) engem senki sem tartott még “rémisztő képződménynek”. Néha a viselkedésem miatt már igen, de az meg mindenkivel megesik és tudok önkritikát gyakorolni. Szóval nekem a nyílt társadalom a szimpatikusabb, úgy is igyekszem élni, mintha nyílt társadalomban élnék (pedig az én életemben itt már olyan nem lesz…), de vagyok annyira toleráns, hogy amíg valaki nem bánt és nem kényszerít rám és másra sem semmi számunkra elfogadhatatlant, addig tőlem aztán – mindenkori véleménynyilvánítási jogomhoz ragaszkodva – úgy él, ahogyan neki és a saját közösségének megfelel.

  •  
    Zorán Ardamica

     “…engem senki sem tartott még “rémisztő képződménynek” – de, igen. Niedermüller Péternek hívják, a Gyurcsány-párt alelnöke fogalmazott így egy TV-műsorban. Talán nem jutott el hozzád…

    “…amíg valaki nem bánt és nem kényszerít rám és másra sem semmi számunkra elfogadhatatlant” – te Zorán! Volt már cigány szomszédod? (Tudod, én alap szinten elkommunikálok cigányul, annyit kutattam közöttük, hogy a nyelvet is megtanultam, lemezeimen is énekelek cigány népdalokat, azaz felvállalom a kultúrájuk értékeit, stb., tudom, miről beszélek… Lásd: https://www.youtube.com/watch?v=yB6REo8yhNQ&t=2242s) A tapasztalat azt mutatja, hogy ez a fene nagy, elméleti tolerancia a gyakorlatban az első hónap során megbukik. És akkor még csak a keresztény, magyarul (is) beszélő, 500 éve itt élő romákról beszéltünk.
    Vannak itt érdekes különbségek, ha már etnikai identitásról, vagy etnikus jellegről beszélünk. Arra még nem olvastam megfejtést, hogy mi az oka annak, hogy míg a szlovákiai magyarlakta települések cigányságának kb. fele MAGYAR ANYANYELVŰ, addig a szlovák településterületen élő romák között NINCS TUDOMÁSUNK SZLOVÁK ANYANYELVŰ CIGÁNY KÖZÖSSÉGEKRŐL. Szerinted ennek mi lehet az oka?

 

Istvan Kollai

Hadd szóljak hozzá, valahogy hozzászólhatnékom támadt…

– eddig is volt több kérdés, pl. az “otthon leggyakrabban használt nyelv”, és nem volt kiugró magyar többlet, nem tűnik hogy olyan sok lenne a rejtőzködő magyar.

– az adatok használhatóságát, és … Továbbiak

  • Válasz · 1 n. · Módosítva

Mózes Szabolcs

Gyakran elhangzik, hogy most pontosabb képet kapunk és ehhez igazíthatjuk a nemzetiségi stratégiát is. 2011-ben volt a cenzusban az általad idézett “otthon használt nyelv” kérdés. Volt egy-két mikrorégió (nem sok), ahol szignifikánsan nagyobb volt a ma… Továbbiak

  • Válasz · 1 n.

Istvan Kollai

Hadd szóljak hozzá, valahogy hozzászólhatnékom támadt…

– eddig is volt több kérdés, pl. az “otthon leggyakrabban használt nyelv”, és nem volt kiugró magyar többlet, nem tűnik hogy olyan sok lenne a rejtőzködő magyar.

– az adatok használhatóságát, és a nem-szlovák közösségek megjelenését, szerintem, a válaszadás megtagadásának lehetősége roncsolja – ez változik valahogy? nem követem ezt ennyire.

– ez a “2. nemzetiség”, ha valahol, akkor tippem szerint a romáknál okozhat komoly növekedést a számokban. Ők akik inkább szlovákok nemzetiségben, anyanyelvben pláne, de második nemzetiségként már szóba jönne hogy romák is.

  • Válasz · 1 n. · Módosítva

Mózes Szabolcs

Gyakran elhangzik, hogy most pontosabb képet kapunk és ehhez igazíthatjuk a nemzetiségi stratégiát is. 2011-ben volt a cenzusban az általad idézett “otthon használt nyelv” kérdés. Volt egy-két mikrorégió (nem sok), ahol szignifikánsan nagyobb volt a magyarul beszélők aránya, mint a magyar nemzetiségűeké. Szerinted a kisebbségi kormánybiztosi politikában vagy máshol megjelent ilyen jellegű törekvés, kihasználták ezeket az adatokat erre? Nem láttuk nyomát…

Egyébként ez a kérdés, ha jól tudom, most kikerül az ívekből, pedig sokkal érdekesebb, mert egy valós kötődésre utal, amivel sokkal inkább lehetne dolgozni, persze ha van kinek és ha van rá “politikai akarat”.

  • Válasz · 1 n.

Istvan Kollai

Igen, az szerintem kiderült, hogy nincsenek nagy tartalékok abban, hogy a részben asszimilálódott magyarok magukat valamilyen formában magyarnak mondják. Nekem csak “anekdotikus” személyes tapasztalataim vannak inkább kulturális közegből, ahol van aki magyarul is tud, Petőfit még szaval (D.Hevier), de statisztikailag magyarnak nem fogja mondani magát. Se anyanyelvileg, de még talán beszélt nyelvben sem, második nemzetiségben sem. Kisebbségi ügyekre érzékenyebb marad viszont egész életében, az látszik. De ez nehezen váltható statisztikai adatra.

  • Válasz · 1 n.

Zorán Ardamica

Istvan Kollai De lehet, hogy éppen ezért, ha egyszer kisebb a tétje a kis tartaléknak, nem kellene megvonni a másik lehetőséget senkitől. És én nem csak a magyarokra gondolok, mert rajtunk kívül számos más nemzetiség is él itt, aki számára fontos lenne a többes identitás kifejezése. Ne csak magunkra és a saját érdekeinkre gondoljunk, mert akkor mivel leszünk mi jobbak? Ismét említeném, hogy mára a nyelv és a nemzeti identitás (vagy annak bármilyen típusa) nem annyira egyértelműen és határozott mértékben összefonódott dolgok, mint régebben voltak, ám ezt a tapasztalataimon kívül nem tudom releváns módon adatolni. Többek között azért, mert most sem lesznek ezek rendesen felmérve… Elnézést a csúnya megfogalmazásért, de olyan érzésem van, hogy vélt bajok elkerülése végett, kissé alibista és eléggé politikai érdekorinetált módon hajlandók vagyunk hazudni magunknak, mert amíg nincs adat, azt hihetjük, ami számunkra megnyugtatóbb. Pedig ebben a hosszúra dagadt beszélgetésben is evidens, hogy nincs akkor egyetértés a magyarok között, hogy konszenzus alakuljon ki, tehát vagy lesznek végre adataink, vagy vitatkozhatunk tovább a FB-on. (A válaszadás föntebb említett megtagadása viszont valóban nagy probléma lehet, bár én ettől sem félnék, mert a “büszkébbik” fajtánk be fogja/-juk írni a magyart.) Én ugyan sokkal szívesebben beszélgetek itt a spektrum bármely oldalát képviselő intelligens emberekkel, mint bunkókkal másutt, csak nem lesz túl nagy relevanciája, ha nem a megfelelő fórumokon tesszük ezt.

Haraszti Gyula

  • Válasz · 1 n.

Fiala-Butora János

Én akkor jegyeztem meg egy életre a Matovic nevet. Nem pozitív értelemben. Meg a lampá-s vitájában, ahol legyilkosozta azokat, akik magyar állampolgárságra sóvárognak. Meg ahogy az államnyelvtörvényben a büntetések újra-bevezetése mellett érvel, mert ez a “töltény a katonák puskájába”. Nagyszerű analógiák.

Hiába na, a jó memória az mindenféle politikai karriernek komoly akadálya.

  • Válasz · 22 ó.

Zorán Ardamica

Fiala-Butora János Tekintettel arra, ami közben a statisztikai hivatalban lezajlott, valamint a – milyen alapon? – lerövidített eljárásra én itt forradalmi hangulatomban, demagóg és leegyszerűsítő módon ki merem jelenteni: Matovic az új Meciar (na jó, Fico is lehetne). Ide lőjjetek! · Válasz · 58 p.

Válasz írása…

 

Haraszti Gyula

Inkább nem írok hozzá semmit.

Nem érhető el leírás a fényképhez.

  • Válasz · 1 n.
  • Haraszti Gyula

     de biztosan te is örülsz neki és értékeled. 🙂

    Haraszti Gyula

Kell nekem pártmozgalmat emlegetni… most ezek ugornak elő…

válasz

A képen a következők lehetnek: , szöveg, amely így szól: „ÃSSZEFOGÁS Összefogás 17h Sajnálatosnak tartjuk, hogy a Most-Híd az önös pártérdekei érvényesítése mellett teljesen megfeledkezik a hazai magyarság valós problémáiról. x- Nem… See More PÁRTEGYESÍTÉS: ELUTASÍTJUK AZ ULTIMATÍV TÁRGYALÁSI MODORT ÖSSZEFOGÁS SPOLUPATRIČNOST SPOLUPAT TRIČNOST”

  • Válasz · 1 n.

Igor Balla

Ha arról is születne 150 komment, hogy hogyan növeljük vissza a magyarság létszámát 600 ezerre, akkor a gyökérprobléma megoldására érkeznének javaslatok, és nem kéne a számok kozmetikázásának taktikáján agyalni. Hoppá 🙄

  • Válasz · 1 n. · Módosítva

Mózes Szabolcs

Ott a pont. Nem a statisztikai kozmetikázással kellene foglalkozni…

  • Válasz · 23 ó.

Igor Balla

vagy…addig is taktikázni?!?

Két év után felhívtam egy Fiút a rengetegben 😊, hogy megtudjam nem olyat talált-e ki, amivel most nem egy pártot, hanem az SK HU-ságot fogja 2%-ra csökkenteni.

Reméli, hogy nem, de a bibi viszont ott van, hogy ezeket a kétféleképpen értelmezhető adatokat a hatalom fogja majd értelmezni!

És szájíze szerint felhasználni. Hoppá! 🙄 · Válasz · 21 ó. · Módosítva

Ábel Ravasz

Igor Balla Te Igor, a telefonban még nem így beszéltél – kb. fél órán keresztül kérdeztél, válaszoltam, “megértetted” (elmondásod szerint), “most már el tudod magyarázni a barátodnak” (elmondásod szerint), aztán fel a Facebookra és megy a szopatás 🙂 Jó buli, de legközelebb nyugodtan a telefonba vagy személyesen is mondd el amit gondolsz, nem kell a smúzolás 🙂

  • Válasz · 20 ó.

Igor Balla

A telefonban is arra hívtam fel a figyelmedet amit itt írtam, hogy benne van sajnos a pakliban, hogy azt csinálnak majd az urak az adatokkal ami nekik meg fog felelni. Említettem neked tegnap erre a csaucseszkui es a hazai múltbéli tapasztalatokat is, amikor próbálták átültetni, hogy mi nem magyarok, hanem valamiféle szlovmagyok vagyunk. Elejét kell venni ennek – ezért hívtalak s szóltam hozzá a vitához.

Elfogadtam viszont azt az érvelésedet, hogy a vegyes házasságok gyermekeinél ez hozhat valamit a konyhánkra.

Ezért írtam válaszomban, hogy tényleg kérdés, hogy mi a jobb: “vagy inkább taktizálni”.

Ha higgadtan elolvasod amit írtam már nem fogsz benne találni semmi fikázást, csak azt, hogy az egyik meg a másik oldalon is én milyen veszélyt latok, amit a hátralévő hetekben még megpróbálhattok kivédeni.

A hatalom ugyanis azt fog csinálni az adatokkal ami neki megfelel.

  • Válasz · 19 ó. · Módosítva

Lovász Ákos

Igor Balla ha a fent felvetett kérdésről nem is született 150 komment, arról, hogy ki miért nem magyar, vagy mekkora nemzetáruló, olvastam többet is… Talán nem ártana, ha nem csak 10 évente lenne fontos “minden magyar”…

  • Válasz · 16 ó.

Igor Balla

Bizony

  • Válasz · 15 ó.

Válasz írása…

 

Ľubo Navrátil

Gondolom, hogy az, aki eddig is magyarnak (vagy más nemzetiségúnek) vallotta magát, továbbra is ezt teszi, aki színtiszta szlováknak, lehet hogy odakattint még a magyarra, horvátra, romára, svábra, lengyelre. Lehet hogy kevesebb lesz a magyar roma és t… Továbbiak

  • Válasz · 1 n.

Attila Lovász

Nos, uraim, a statisztikai hivatal lepett. Lattatok?

  • Válasz · 14 ó.

Zorán Ardamica

Attila Lovász Kell is nagyon a gyorsított eljárás, mert a Covid akármit tenne a kérdésekkel, bármi is legyen az…

  • Válasz · 54 p.

Válasz írása…

 

Attila Lovász

https://www.slov-lex.sk/legislativne-procesy/SK/LP/2021/38

Legislatívny proces – SLOV-LEX

SLOV-LEX.SK

Legislatívny proces – SLOV-LEX

Legislatívny proces – SLOV-LEX

  • Válasz · 14 ó.

Haraszti Gyula

válasz

Nem érhető el leírás a fényképhez.

Javaslom népszerűsíteni a romagyar, magyroma, szlomagyar, magyszlovak, szloroma, romszlov és egyéb kombinációkat…

  • Válasz · 13 ó.

Alexander Ambrus

Haraszti Gyula

Ezt nevezem átgondolt, előre látható, kiszámítható politikának. Jogszabályt változtatni az utolsó pillanatban.

Szégyen, hogy ez megtörténhetett.

  • Válasz · 10 ó.

Haraszti Gyula

Az ifj. Gyimesi az apjára ütött.

  • Válasz · 10 ó.

Hodek Mária

Elképzelhetö, hogy sokan nem fogják kitölteni a nyomtatványnak ezt a módosított változatát. Egyszerüen, nem vesznek részt a népszámlálásban.

A polgári engedetlenség sokféle módon kifejezésre juttatható.

  • Válasz · 1 ó. · Módosítva

Haraszti Gyula

Hodek Mária lesznek mohikánok.

  • Válasz · 1 ó.

Hodek Mária

Haraszti Gyula — Az ún. ‘láthatatlan, ill. radaron kívülesö réteg’ nem lebecsülendö, föleg akkor, ha ez a pozicionálás tudatos választás eredménye. A népszámlálás eredményeiért elöre aggodók agendáját ez a ‘láthatatlan’ réteg is ‘megfirkálhatja’.

  • Válasz · 1 ó.

Petőcz Kálmán

A vicces még az hogy akik ott sem voltak a munkacsoportban meg a bizottságban azok tudják a legjobban mu történt, hogy történt meg hogy kinek mi volt a motivációja. A demagógia az éveket veri.

  • Válasz · 45 p.

Petőcz Kálmán

Egeket.

  • Válasz · 14 ó.

Zorán Ardamica

Szerintem ezt a beszélgetést ki kell nyomtatni és a megfelelő archívumba eljuttatni. Beszédes kordokumentum (oral history) lehet az unokáink számára. Sírni és röhögni nekik is joguk van, ugye?

  • Válasz · 50 p.

Igor Balla

Kérdés, hogy milyen fordításban archiváljuk?

…hogy majd megértsék 🤔

  • Válasz · 46 p.

Zorán Ardamica

Igor Balla Eredetiben. De nem azért nem fogják érteni, mert ne tudnának már magyarul, attól én nem félek. Azért lesz ez számukra megfejtendő, mert ezt a világot normális ember, ha nem ebben él, nem képes sem megérteni, sem elképzelni. Legalább az elképzelésben segíthetünk nekik az archiválással.

  • Válasz · 43 p.

Igor Balla

Így legyen! A valóság meg az, hogy rengeteg nagymama nem tud szót érteni az unokájával.

…és nem azért amire te “narážázol” 😆.

Én csak azt nem értem, hogy miért nem lehet körültekintően, mindkét oldalon meglátni a problémákat!

  • Válasz · 24 p. · Módosítva

Zorán Ardamica

Igor Balla Ezt a problémát nem a nagymamák okozták, de nem is az unokák, hanem a nagymamák gyerekei, akik az unokák szülei. Szerintem függetlenül a népszámlálástól. Szerintem meg lehet őket látni. Kezelni már nehezebb, mint látjuk.

  • Válasz · 20 p.

Igor Balla

Én nem erről beszéltem, de akkor beszéljünk a nőkről.

  • Válasz · 17 p.

Zorán Ardamica

Igor Balla Akkor nem értem.

 Én a felét elôvigyázatosan szlovákul írtam, pont ezért. Ha a kettôs nemzetiség bevallása miatt kihalna a magyarság. Čert sosem alszik.
  • Zorán Ardamica

     Ezt a problémát (csak magyar nagyszülei vannak, mégsem tud magyarul) a mindenkori Szlovák Állam tudatos, asszimilációs politikájának erőteljes hátszelével azok kreálták, akik megengedték a magyar nyelvű iskolarendszer elsorvasztását. Lásd: Magyarbőd, Menyhe, vagy Vágsellye, Léva környéke, stb.

     
  •  
    Agócs Gergely

     Igen, ők is. És kik azok. Az ok a szülők, akikről írtam. Mert vagy kényelmesebb és olcsóbb (ingázás) volt nekik nem magyar iskolába íratni a gyereket, vagy valamilyen okból nem tiltakoztak (a 3. ok pl. a vegyes házasságon belüli megegyezés, azt tartsuk megérthetőnek). Ez egy hosszú, több évtizedes folyamat. 89 előtt a tiltakozás szinte lehetetlen volt, de pont ekkor voltak érdemei pl. a jogvédő bizottságnak, 89 után lehetséges volt, de csak helyenként eredményes (mert sok helyen gyengének bizonyult). És megengedték a politikusok is. Ez ugyebár nem titok. Viszont ebben a beszélgetésben lehet, hogy mellékszál, mert magyar iskola nem ott lesz, ahol a népszámláláson mindenki “fajtiszta” magyarnak vallja magát, hanem ahol a szülő magyar iskolába íratja a gyermekét, és ha nincs addig pofázik amíg lesz, vagy ha nem lesz, elhordja naponta a legközelebbi faluba, ahol van, hogy az is meg ne szűnjék.

 

Még egy kis adalék a történésekhez, mert megérdemlik.
válasz
 
  •  
    A korábbi népszámlálások netán 100%-nyi szlovák lakost mutattak? A mellékelt térképek is az ország nemzetiségi sokszínűségét mutatják.
    Demagógiából csillagos egyes! 🙁
    Nem érhető el leírás a fényképhez. válasz
     
     
    Neked tényleg valami komoly identitásproblémád lehet…
    … azzal, hogy a polgár bejelölhet egy második nemzetiséget is amihez tartozónak érzi magát, nem vesz el senki semmit azoktól, akiknek tisztán egy identitása van, egy nemzetiséghez tartozónak vallják magukat. Tőlem sem vesz el. Elveszi azonban a LEHETÖSÉGET azoktól, akiknek az egy nemzetiség nem fejezi ki teljesen az identitását. Ez nem olyan kérdés, hogy két egyenértékű választási lehetőségből választjuk a számunkra kedvezőbbet. Itt most MEGTAGADJA a “politikusok” egy része a polgár jogát ahhoz, hogy kifejezze a valós identitását. És ami a legfelháborítóbb, ezt magukat kisebbséginek valló “politikusok” teszik.
     
  •  
    Haraszti Gyula

     ne aggódj, nincs identitásproblémán, remélem, neked sem, ellenben szövegértelmezési gondjaid akadnak. Segítek.

    A fenti grafika szerint nem szeretnénk, ha “fény derülne Szlovákia nemzetiségi sokszínűségére”. Látod a csatolt térképet? Szlovákia nemzetiségi sokszínűségét mutatja. A korábbi népszámlálások alapján, amelyek második nemzetiség nélkül készültek.
    Emellett azért is szövegértelmezési gondjaid vannak, mert világosan elmondtam, hogy én meggyőzhető vagyok a második nemzetiség bevezetésének hasznosságáról, csakhogy ezt senki meg sem próbálta megtenni. Mert nem készültek kutatások, hatástanulmányok, nem volt erről társadalmi vita és a kérdés jogi értelmezését sem oldották meg előre, ami egy jogállamban alaptétel. Ezeket persze cáfolhatod, ha pl. belinkeled ide a hiányzó kutatási eredményeket (nincsenek, tehát nem fogod tudni) vagy azt a törvény, rendeletet, ami világosan kezeli a helyzetet (nincs).
    Ez a gond, csak fel kéne végre fognod, nem pedig kétbitesen közelíteni a valósághoz: szerinted amit anno a Híd beterjesztett, az mind tökéletes és kritizálhatatlan, ezért most “értetlenkedsz” és csinálod a fesztivált.
  •  
    Szövegértelmezési gondok nincsenek, ellenben Nálad van valami, amit összekeversz. Az, hogy a magukat egy jól meghatározható identitással definiáló személyek szétszóródva éldegélnek az országban, nem ugyanaz, mintha tudnád, hogy mekkora az a tömeg, akinél a többes identitás is számba jöhet. Két különféle dologról van szó. A többi meg szót sem érdemel, mert személyeskedés.
  • Mózes Szabolcs
    A szakembereknek, politikusoknak és egyéb érintetteknek egy teljes évük van arra, hogy felkészüljenek az adatok értékelésére. És persze az azokból adódó következtetések levonására, a különféle érdekérvényesítési stratégiák kidolgozása és így tovább.
    Erre egyesek azt mondják, hogy NEM! Ahelyett, hogy ezen dolgoznának, több tízezer állampolgárnak megtagadják annak a lehetőségét, hogy kifejezzék valós, kettős nemzeti identitásukat. Szlovák-cseh, szlovák-magyar, magyar-roma, magyar-német és egyéb vegyes identitás mintha csak nem is létezne. Ha meg nem létezik, minek vele foglalkozni. Meg hát amúgy is: a hibridek nem hoznak semmit a konyhára.
    Szomorú, hogy ez van.

 

Hozzászólások

hozzászólás