A betűk méretezése
A magasnyomtatáshoz szükséges nyomóelemek egységes mértékrendszer szerint készülnek. A szakmai munkamegosztás, illetve a nyomdaipar elterjedése tette szükségessé az egységes, általánosan elfogadott nyomdaipari méretszámítás és mértékrendszer kialakítását.
A betűtípushoz tartozó betűméret az alapvonal alá lógó betű legalsó pontjától a legmagasabb betű legfelső pontjáig terjedő távolság.
A Didot-féle mértékrendszer (francia-német / normál rendszer)
1881-ben szabványosították a Didotféle pontrendszert. Alapja a tipográfiai pont, ami a méter 2660-ad része (1 pont = 0,376 mm). Másik nagyobb egység a ciceró = 12 pont.
A nyomdászatban használt szabványos betűméretek:
| 4p gyémánt | 10p garamond | 24p két ciceró |
| 5p gyöngy | 12p ciceró (4,512 mm) | 30p két és fél ciceró |
| 6p nonpareille | 14p mittel | 32p két tercia |
| 7p kolonel | 16p tercia | 36p három ciceró |
| 8p petit | 18p másfél ciceró | 48p négy ciceró |
| 9p borgisz | 20p text | 72p hat ciceró |
Példák
A folyamatos szöveg (újság, könyv) általában 9-11 pont közötti nagyságban szerepel. A lábjegyzetek ideális mérete 6–9 pont. Az apróhirdetések betűfokozata 6–8 pont körül van. Gyermekeknek szánt művek esetében általában nagyobb méretű betűket alkalmaznak, ezek lehetnek 13–22 pontosak.
Angol-amerikai pontrendszer (pica-pontrendszer)
Az USA-ban eltérő alapegységet választottak (1 point = 0,351 mm), ezt a rendszert vették át az angol befolyású országok is (a méterrendszer helyett a hüvelyk {inch} rendszerre alapul).
1 pica = 12 pt = 4,2164 mm
Tipométer
Tipográfiai tervezéskor nagy segítséget nyújthat a tipométer. Ez a vonalzóra hasonlító eszköz a sortávolság, betűméret és a szedéstükör nagyságának megállapításához nyújt segítséget.
Szövegterjedelem
n (betűhely): A kézirat terjedelemszámításának alapegysége: 1 n = 1 betűhely. Egy szerzői kéziratoldal terjedelme a kiadói gyakorlatban 2000 n.
1 flekk = 1500 leütés (karakter, szóközökkel) = 1500 n
vagy régebben: 1 flekk = 30 sor, 1 sorban 60 leütés (1 írógépoldal)
Egy Wordben, 12 pontos betűvel teleírt A4-es lap szövege kb. 3 flekk.
A szerzőknek a legtöbb helyen flekkek után fizetnek.
Nyomdai ív: A terjedelemszámítás egysége, 16 nyomtatott oldal, a könyv formátumától függetlenül.
A SZERZŐI ÍV fogalma
Nos rántsuk le a leplet: 40 ezer leütött karakternyi terjedelmű szöveg (a szóközöket is beleértve). Ehhez az infóhoz kedvenc szövegszerkesztőnknek beépített modulja van, kérdezzük le. (“eszközök” menü – szavak száma)
Oldal méretezések
A/0 – nyomdászati alapív, 849*1189 mm
B/0 – nyomdászati alapív, 1000*1414 mm
Ezekből felezéssel következnek a kisebb méretek. Pl. A/4-es lap: 210*297 mm, A/5-ös lap: 148*210, B/4-es lap: 250*353 mm, B/5-ös lap: 176*250
Nyomdai méretek
Leggyakrabban használt könyvméretek (mm) |
||||
| Jelölés | Nyers könyv | Vágott könyv | Legkisebb szedéstükör | Legnagyobb szedéstükör |
| A4 | 207 x 295 | 205 x 287 | 153 x 216 | 166 x 239 |
| A5 | 147 x 207 | 142 x 200 | 99 x 139 | 108 x 162 |
| A6 | 103 x 147 | 100 x 138 | 63 x 94 | 76 x 112 |
| B4 | 248 x 346 | 243 x 336 | 180 x 252 | 198 x 279 |
| B5 | 173 x 248 | 165 x 235 | 117 x 171 | 126 x 189 |
| B6 | 124 x 173 | 118 x 163 | 81 x 108 | 94 x 135 |
| FR4 | 193 x 258 | 188 x 248 | 139 x 175 | 153 x 194 |
| FR5 | 129 x 193 | 124 x 183 | 85 x 130 | 94 x 144 |
| FR6 | 96 x 129 | 92 x 122 | 54 x 81 | 63 x 90 |
Nyers-papírméretek (mm) |
|||||
| A | B | FR | |||
| jel | méret (mm) | jel | méret (mm) | jel | méret (mm) |
|
A/0 |
841 x 1189 | B/0 | 1000 x 1400 | FR/0 | 780 x 1040 |
| A/1 | 594 x 841 | B/1 | 700 x 1000 | FR/1 | 520 x 780 |
| A/2 | 420 x 594 | B/2 | 500 x 700 | FR/2 | 390 x 520 |
| A/3 | 297 x 420 | B/3 | 350 x 500 | FR/3 | 260 x 390 |
| A/4 | 210 x 297 | B/4 | 250 x 350 | FR/4 | 195 x 260 |
| A/5 | 148 x 210 | B/5 | 175 x 250 | FR/5 | 130 x 195 |
| A/6 | 105 x 148 | B/6 | 125 x 175 | FR/6 | 97 x 130 |
Az idézőjel magyar formája a „lent 99 fent 99” (Alt 0132, Alt 0148) és nem össszekeverendő a hüvelyk (zoll) ( ” ) vagy az aposztrof ( ‘ ) jellel. Speciális esetben, amikor idézetet idézünk (pl. Bibliai idézetek idézése) a következô a helyes (magyar nyelvi) forma:
Kéziratformátum
Fájltípus
Word dokumentum (vagy rtf kiterjesztés)
Betűtípus és -méret
Times New Roman, 12.
Stílus (mármint amit a Word így nevez)
Normál.
Bekezdés
Másfeles sorköz, sorkizárt, első sor nincs behúzva.
Oldalbeállítás
A Word szabvány beállítása, azaz fent, lent, bal és jobb oldalon egyaránt 2,5 cm.
Szerző, cím, alcím
Ezzel alapvetően nem kell foglalkozni, minden ilyen szövegegység egyezzen meg a többivel betűméretben, -típusban és bekezdésformátumban. Ha a szövegnek alcíme is van, akkor az külön sorba kerül a főcím után; a szövegközi fejezetcímeket római számmal kell jelölni, előttük két, utánuk egy sort kihagyva; e fejezetcímek lehetnek puszta római számok, vagy római számmal indított szöveges címek, ez a szerzőkre van bízva. Ha a fejezetek esetleg még tovább tagolódnak alfejezetekre (ami ilyen hosszúságú szövegeknél nem valószínű), akkor ezek címei arab számmal jelölendők. Példa arra az esetre, ha a szerző a szöveg elején előre akar utalni a későbbi fejezettagolásra: „Tanulmányomban először azt tárgyalom, hogy honnan fúj a szél (I). Utána megvizsgálom azt is, hogy miért (II.) Végül az utolsó téma az lesz, hogy meddig (III).”
Idézés
A magyar norma szerint, a nyitó idézőjel alul, a záró felül van. Az idézeten belüli idézőjel az úgynevezett lúdláb: nyitó », záró «. Ha még a lúdlábon belül is idézni kell, arra a félidézőjel használandó (ez az aposztróffal azonos). A három sornál hosszabb idézetek külön szövegegységet alkotnak, a következőképpen: sorkihagyás 12-es betűmérettel, utána az idézet idézőjel nélkül 10-es betűmérettel, de minden másban a főszöveg többi részével megegyezően (tehát másfeles sorköz, nincs behúzva sem az első sor, sem az idézet egésze), majd újabb sorkihagyás megint 12-essel, a folytatás első sora pedig nincs behúzva. Az így elkülönülő idézeten belül a hagyományos idézőjelet kell használni szükség esetén.
Az idézeten belüli kihagyás szögletes zárójelben három pont: […]. Ha a kihagyás teljes mondatot vagy mondatokat érint, akkor a […] után nincs pont, ha csak egy mondat valamely része marad ki, akkor a […] után értelemszerűen space vagy a megfelelő írásjel következik, ha pedig egy mondat eleje is, akkor a három pont után és space-szel a záró szögletes zárójel elé kerül a folytatás első betűje, nagy betűvel: [… A]z.
Ha a szerző beszúr valamit az idézetbe, akkor az ugyancsak szögletes zárójelbe kerül.
Versidézet esetében, ha az rövidebb három sornál, a verssorok perjellel különítendők el (a perjel előtt és után space-szel), ha hosszabb, akkor a fenti szabály vonatkozik rá, azzal a különbséggel, hogy formátuma középre zárt.
Kiemelés
Kurzívval. A kurzivált szó utáni esetleges írásjel nem dőlt (ez a lábjegyzetekre is vonatkozik), kivéve azt az esetet, amikor az írásjel egy egészében kurzivált szövegdarab, pl. könyvcím része.
Évtartomány
Gondolatjellel a két évszám között, a teljes évszámokat kiírva, pl. 2001-2010, nem pedig 2001-10.
Számok
Magyar nyelvű szövegben a tizedesjel vesszővel (és nem ponttal) jelölendő!
https://www2.akg.hu/dtp/tetelek/
