A terjedelem és méretszámítás alapfogalmai a nyomdai rendszerben

 

A betűk méretezése

A magasnyomtatáshoz szükséges nyomóelemek egységes mértékrendszer szerint készülnek. A szakmai munkamegosztás, illetve a nyomdaipar elterjedése tette szükségessé az egységes, általánosan elfogadott nyomdaipari méretszámítás és  mértékrendszer kialakítását.

A betűtípushoz tartozó betűméret az alapvonal alá lógó betű legalsó pontjától a legmagasabb betű legfelső pontjáig terjedő távolság.

 

A Didot-féle mértékrendszer (francia-német / normál rendszer)

1881-ben szabványosították a Didotféle pontrendszert. Alapja a tipográfiai pont, ami a méter 2660-ad része (1 pont = 0,376 mm). Másik nagyobb egység a ciceró = 12 pont.

A nyomdászatban használt szabványos betűméretek:

4p gyémánt 10p garamond 24p két ciceró
5p gyöngy 12p ciceró (4,512 mm) 30p két és fél ciceró
6p nonpareille 14p mittel 32p két tercia
7p kolonel 16p tercia 36p három ciceró
8p petit 18p másfél ciceró 48p négy ciceró
9p borgisz 20p text 72p hat ciceró

Példák

A folyamatos szöveg (újság, könyv) általában 9-11 pont közötti nagyságban szerepel. A lábjegyzetek ideális mérete 6–9 pont. Az apróhirdetések betűfokozata 6–8 pont körül van. Gyermekeknek szánt művek esetében általában nagyobb méretű betűket alkalmaznak, ezek lehetnek 13–22 pontosak.

Angol-amerikai pontrendszer (pica-pontrendszer)

Az USA-ban eltérő alapegységet választottak (1 point = 0,351 mm), ezt a rendszert vették át az angol befolyású országok is (a méterrendszer helyett a hüvelyk {inch} rendszerre alapul).

1 pica = 12 pt = 4,2164 mm

Tipométer

Tipográfiai tervezéskor nagy segítséget nyújthat a tipométer. Ez a vonalzóra hasonlító eszköz a sortávolság, betűméret és a szedéstükör nagyságának megállapításához nyújt segítséget.

 

Szövegterjedelem

n (betűhely): A kézirat terjedelemszámításának alapegysége: 1 n = 1 betűhely. Egy szerzői kéziratoldal terjedelme a kiadói gyakorlatban 2000 n.

1 flekk = 1500 leütés (karakter, szóközökkel) = 1500 n
vagy régebben: 1 flekk = 30 sor, 1 sorban 60 leütés (1 írógépoldal)
Egy Wordben, 12 pontos betűvel teleírt A4-es lap szövege kb. 3 flekk.
A szerzőknek a legtöbb helyen flekkek után fizetnek.

Nyomdai ív: A terjedelemszámítás egysége, 16 nyomtatott oldal, a könyv formátumától függetlenül.

 

A SZERZŐI ÍV fogalma

Nos rántsuk le a leplet: 40 ezer leütött karakternyi terjedelmű szöveg (a szóközöket is beleértve). Ehhez az infóhoz kedvenc szövegszerkesztőnknek beépített modulja van, kérdezzük le. (“eszközök” menü – szavak száma)

 

Oldal méretezések

A/0 – nyomdászati alapív, 849*1189 mm
B/0 – nyomdászati alapív, 1000*1414 mm
Ezekből felezéssel következnek a kisebb méretek. Pl. A/4-es lap: 210*297 mm, A/5-ös lap: 148*210, B/4-es lap: 250*353 mm, B/5-ös lap: 176*250

 

Nyomdai méretek

Leggyakrabban használt könyvméretek (mm)

Jelölés Nyers könyv Vágott könyv Legkisebb szedéstükör Legnagyobb szedéstükör
A4 207 x 295 205 x 287 153 x 216 166 x 239
A5 147 x 207  142 x 200  99 x 139 108 x 162
A6 103 x 147 100 x 138 63 x   94 76 x 112
B4 248 x 346 243 x 336 180 x 252 198 x 279
B5 173 x 248 165 x 235 117 x 171 126 x 189
B6 124 x 173 118 x 163  81 x 108 94 x 135
FR4 193 x 258  188 x 248 139 x 175 153 x 194
FR5 129 x 193  124 x 183 85 x 130 94 x 144
FR6 96 x 129 92 x 122 54 x   81 63 x   90

 

Nyers-papírméretek (mm)

A B FR
jel méret (mm) jel méret (mm) jel méret (mm)

A/0

841 x 1189 B/0 1000 x 1400 FR/0 780 x 1040
A/1 594 x 841 B/1 700 x 1000 FR/1 520 x 780
A/2 420 x 594 B/2 500 x 700 FR/2 390 x 520
A/3 297 x 420 B/3 350 x 500 FR/3 260 x 390
A/4 210 x 297 B/4 250 x 350 FR/4 195 x 260
A/5 148 x 210 B/5 175 x 250 FR/5 130 x 195
A/6 105 x 148 B/6 125 x 175 FR/6 97 x 130

 

Az idézőjel magyar formája a “lent 99 fent 99” és nem össszekeverendő a hüvelyk (zoll) ( ” ) vagy az aposztrof ( ‘ ) jellel. Speciális esetben, amikor idézetet idézünk (pl. Bibliai idézetek idézése) a következô a helyes (magyar nyelvi) forma:

Idézőjel formák


Kéziratformátum

 

Fájltípus

Word dokumentum (vagy rtf kiterjesztés)

 

Betűtípus és -méret

Times New Roman, 12.

 

Stílus (mármint amit a Word így nevez)

Normál.

 

Bekezdés

Másfeles sorköz, sorkizárt, első sor nincs behúzva.

 

Oldalbeállítás

A Word szabvány beállítása, azaz fent, lent, bal és jobb oldalon egyaránt 2,5 cm.

 

Szerző, cím, alcím

Ezzel alapvetően nem kell foglalkozni, minden ilyen szövegegység egyezzen meg a többivel betűméretben, -típusban és bekezdésformátumban. Ha a szövegnek alcíme is van, akkor az külön sorba kerül a főcím után; a szövegközi fejezetcímeket római számmal kell jelölni, előttük két, utánuk egy sort kihagyva; e fejezetcímek lehetnek puszta római számok, vagy római számmal indított szöveges címek, ez a szerzőkre van bízva. Ha a fejezetek esetleg még tovább tagolódnak alfejezetekre (ami ilyen hosszúságú szövegeknél nem valószínű), akkor ezek címei arab számmal jelölendők. Példa arra az esetre, ha a szerző a szöveg elején előre akar utalni a későbbi fejezettagolásra: „Tanulmányomban először azt tárgyalom, hogy honnan fúj a szél (I). Utána megvizsgálom azt is, hogy miért (II.) Végül az utolsó téma az lesz, hogy meddig (III).”

 

Idézés

A magyar norma szerint, a nyitó idézőjel alul, a záró felül van. Az idézeten belüli idézőjel az úgynevezett lúdláb: nyitó », záró «. Ha még a lúdlábon belül is idézni kell, arra a félidézőjel használandó (ez az aposztróffal azonos). A három sornál hosszabb idézetek külön szövegegységet alkotnak, a következőképpen: sorkihagyás 12-es betűmérettel, utána az idézet idézőjel nélkül 10-es betűmérettel, de minden másban a főszöveg többi részével megegyezően (tehát másfeles sorköz, nincs behúzva sem az első sor, sem az idézet egésze), majd újabb sorkihagyás megint 12-essel, a folytatás első sora pedig nincs behúzva. Az így elkülönülő idézeten belül a hagyományos idézőjelet kell használni szükség esetén.

Az idézeten belüli kihagyás szögletes zárójelben három pont: […]. Ha a kihagyás teljes mondatot vagy mondatokat érint, akkor a […] után nincs pont, ha csak egy mondat valamely része marad ki, akkor a […] után értelemszerűen space vagy a megfelelő írásjel következik, ha pedig egy mondat eleje is, akkor a három pont után és space-szel a záró szögletes zárójel elé kerül a folytatás első betűje, nagy betűvel: [… A]z.

Ha a szerző beszúr valamit az idézetbe, akkor az ugyancsak szögletes zárójelbe kerül.

Versidézet esetében, ha az rövidebb három sornál, a verssorok perjellel különítendők el (a perjel előtt és után space-szel), ha hosszabb, akkor a fenti szabály vonatkozik rá, azzal a különbséggel, hogy formátuma középre zárt.

 

Kiemelés

Kurzívval. A kurzivált szó utáni esetleges írásjel nem dőlt (ez a lábjegyzetekre is vonatkozik), kivéve azt az esetet, amikor az írásjel egy egészében kurzivált szövegdarab, pl. könyvcím része.

 

Évtartomány

Gondolatjellel a két évszám között, a teljes évszámokat kiírva, pl. 2001-2010, nem pedig 2001-10.

 

Számok

Magyar nyelvű szövegben a tizedesjel vesszővel (és nem ponttal) jelölendő!

 

https://www2.akg.hu/dtp/tetelek/

Hozzászólások

hozzászólás

Szóljon hozzá

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .