Könyv tervezésekor figyelembe kell venni: terjedelem, műfaj, használatának módja (szórakoztató, tanulás, kézikönyv).
A könyvek javarészt három fő részből tevődnek össze: a főszövegből, a járulékos részekből, illetve a könyvborítóból.
A hagyományos könyv két részből áll: könyvtest, könyvtábla. A könyvtestet az összehajtogatott ívekből fűzéssel vagy ragasztással készítik. Az a rész, ahol a nyomtatott íveket (ív = 16 oldal) egymáshoz rögzítik, a könyv gerince. A könyvtest felső részét fejnek, alsó részét lábnak, a könyvtábla első oldalát arcnak, vele szemben lévőt hátnak hívják. A könyvtábla (borító) első és hátsó részét arclemeznek, ill. hátlemeznek hívják. A könyvtábla arclemeze és gerince tartalmazza a szerző nevét, a mű címét, alcímét és esetleg a kiadót.
A kézirat szerkesztési követelményei
A szerzői kéziratnak van néhány olyan megkerülhetetlen formai és tartalmi, egyszóval szerkesztési követelménye, amelyet szerzőként mindenképp érdemes szem előtt tartanunk.
Elengedhetetlenül fontos a nyelvhelyesség szempontja. Mivel számos kiadó már pénzmegtakarítás céljából nem végez szövegkorrektúrát, érdemes még hangsúlyosabban odafigyelnünk a nyelvhelyesség és a helyesírás szabályainak betartására.
A szerkezeti felépítést illetően a kéziratnak az alábbi részeket kell tartalmaznia: címoldal, járulékos oldalak, főszöveg, ábrák, illusztrációk, képek, mutatók, egyéb kiegészítések (például képjogok, idézetek eredetének feltüntetése), tartalomjegyzék.
A formai sajátságokat figyelembe véve számítógéppel készült szövegek esetén ajánlott a szöveget Microsoft Word vagy OpenOffice / Libre Office dokumentumban írni. Lehetőleg magyar betűrendszert használjunk, a szöveget soha ne formázzuk, soha ne tipografizáljuk. Képeket soha ne szúrjunk be a dokumentumba, inkább külön mappában csatoljuk a dokumentum mellé, a megfelelő jelöléseket betartva.
Könyvkötési módok
- Puhakötés – kartonfedélbe kötött könyv (tankönyvek, zsebkönyvek) V2
- Félkeménykötés (szakkönyvek, tankönyvek) V4
- Keménykötés – papír, vászon, bőr anyagú kötés (tartós használatra tervezett könyvek) V7, V8
V7 – Csak a gerinc van vászonból, a borító papír vagy más hasonló anyag.
V8 – három változat:
V8a – a borító laminált papírral van bevonva
V8b – a borító papírral van bevonva
V8c – a borító más anyaggal, pl. bőrrel van bevonva esetleg alulbélelve szivaccsal.
A könyv legelső alkotóeleme, a főszöveg, nyilván mindannyiunk számára közismert, hiszen ez tulajdonképpen maga a kézirat.
A járulékos részek minden bizonnyal már jóval ismeretlenebbek, ezek a részek voltaképpen a főszöveget megelőző, illetve a főszöveget követő olyan egységek, amelyeknek nem minden elemét kötelező feltétlenül beszerkeszteni, meglétük azonban sokkal tetszetősebbé teheti az egész könyvet.
A könyv járulékos részei:
Címnegyedív, előszó, utószó, irodalomjegyzék, név- és tárgymutató, tartalomjegyzék, mellékletek
Címnegyedív – a könyv első négy oldala
A címnegyedív a könyv első négy oldalát képezi, a járulékos rész kötelező eleme. Mivel a címnegyedívet nem számozzuk, a címnegyedet követő oldalt az ötödik oldalszámmal fémjelezzük. Ettől függetlenül a címnegyedív oldalai is beleszámítanak a könyv terjedelmébe.
A címnegyedív négy fontos komponensből tevődik össze:
- Szennycímoldal, vagyis a címnegyed első oldala, amelynek eredeti funkciója a címoldal szennyeződésektől való védelmezése. A könyvborító megjelenésével ez a funkció az idők folyamán háttérbe szorult, esztétikai szempontból azonban ma sem elhanyagolható. Itt tüntetjük fel a könyv szerzőjének nevét, a könyv címét és többkötetes mű esetén a kötet számát is.
- Sorozatcímoldal, nevezetesen a címnegyedív második oldala, amely kizárólag a sorozatba illeszkedő művek esetén a sorozatcímet, a sorozatszerkesztők nevét, az alsorozatcímet, illetve a sorozatszámot tartalmazza.
- Címoldal, értelemszerűen a címnegyed harmadik és egyben legfontosabb oldala, mivel ezen közöljük a mű egészére vonatkozó legérdemibb tartalmi és jogi információkat. Itt tűntetjük fel tehát a szerző nevét, a könyv címét, a kiadó nevét, a kiadás évszámát, valamint megjelenés helyét.
- Copyrightoldal, más szóval a címnegyedív negyedik oldala, amelyen a szerző jogaira vonatkozó, úgynevezett copyrightadatok szerepelnek. Erre az oldalra kerülnek a könyv létrejöttét segítő személyek és testületek, például a szerkesztő, illusztrátor, lektor stb. megnevezései, az oldal leglényegesebb információját azonban mégis a szerzői jogokra vonatkozó adat képezi. Szintén a copyrightoldal tartalmazza az ISBN, illetve ISSN számát is, amelyek a könyv azonosítását teszik lehetővé.
A könyv címnegyedívének oldalain nem szerepelhet oldalszám (pagina).
Tartalomjegyzék
A Tartalomjegyzék a járulékos részek legfontosabb része, azon egysége, amely címrendszereket és az ezekhez tartozó oldalszámokat tartalmazza. A gyakorlat azt tükrözi, hogy a tudományos művekben a tartalomjegyzék a mű elején, míg szépirodalmi művekben a mű végén helyezkedik el.
További járulékos elemek:
- Ajánlás: fontos, hogy mindig új oldalra kerüljön, hiszen tiszteletünket az ajánlott személy irányába úgy fejezhetjük ki legkiválóbban, ha nevét kiemelt helyre helyezzük.
- Mottó: akkor ajánlatos új oldalra helyezni, ha nincs ajánlásunk. Nem szükségszerű idézőjelek közé tenni, az idézet szerzőjét és forrását viszont kétségkívül fel kell tüntetni.
- Előszó: általában a főszöveget megelőző járulékos részek utolsó egysége, legtöbbször ebben a részben közlünk minden olyan lényeges információt, amelyet okvetlenül meg szeretnénk osztani olvasóinkkal.
- Köszönetnyilvánítás: az előszóban is helyet találhatunk erre, de egy külön részben is kifejezhetjük köszönetünket.
- Irodalomjegyzék és bibliográfia: a főszöveget követi, a műhöz kapcsolható felhasznált irodalom feltüntetését értjük alatta.
- Utószó: általában a szerző valamely pályatársa, tanítványa, tisztelője írja, a szerző életrajzát, a mű bemutatását vagy értékelését tartalmazhatja.
- Függelék: az irodalomjegyzéket követően helyezhető el, a főszöveget kiegészítő jegyzékeket, statisztikai adatokat, dokumentumokat tartalmazza.
- Kronológia: időrendi sorrendben vázolja a műben szereplő, illetve a műhöz kapcsolódó évszámokat, dátumokat.
Bízunk benne, hogy a könyv részeinek aprólékos áttekintésével segíthettük a munkádat. Ha további kérdései vannak az említett témával kapcsolatban, szívesen állunk a későbbiekben is a rendelkezésére.
dokumentumismeret
